Pesti Srácok

Kiderült, mik voltak a magyar érettségi feladatai (Frissült!)

Kiderült, mik voltak a magyar érettségi feladatai (Frissült!)

Kiderült a magyar érettségi első feladata: az 1848-as szabadságharc szónokairól szóló cikket kaptak a magyarból középszinten érettségizők. A szövegértési feladatsor bázisszövege az 1848/49-es szabadságharc nagy szónokairól szól, például Kossuth Lajosról és Jókai Mórról. A szónoki beszédek kapcsán kell a középszinten vizsgázóknak megoldaniuk a kétoldalas szöveghez kapcsolódó tizenegy feladatot – írja az Eduline.

Az Eduline egy szaktanárt kérdezett meg a feladatról, aki elmondta, hogy a szöveghez három olyan kérdés is tartozott, amelyeknek a megválaszolásához nem volt elég a szöveg értelmezése, némi nyelvtani tudás is kellett hozzá. Az első feladatsor megoldására 90 percük volt a diákoknak, a feladatok megoldásával maximum negyven pontot szerezhettek. A magyar érettségi műelemző részében a diákok választhattak Mikszáth egyik novellájának elemzése, illetve egy Arany János- és egy Tóth Árpád-vers összehasonlító elemzése közül. Akármelyiket is választották, egy 400–800 szavas esszét kellett írniuk, amire 150 perc állt rendelkezésükre. Sok diák már előre eldönti, hogy az első elemzést választja, ugyanis szinte minden évben egy novellát kell elemezni, így egyszerűbb arra felkészülni. Ráadásul egy novellának kevesebb metaforikus értelmezése lehet, ami jó hír azok számára, akiknek nem az erőssége az irodalom – árulta el egy magyartanár az Eduline-nak.

Forrás: Eduline; Fotó: MTI/Mohai Balázs

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)