kossuth lajos
Melyik városban történt valójában az 1848-as pesti forradalom? – Honi felderítés (Videó)
Mindenki fejből tudja, hogy Petőfi, Pilvax meg Nemzeti Múzeum, ha az 1848-as forradalomról van szó, hiszen mindenki túlvan már jó sok, igencsak egyforma iskolai megemlékezésen. De azon túl, hogy a fellelkesült fiatalok körbejárták Pestet, közhírré tették a 12 pontot, és közben senki sem sérült meg, tulajdonképpen mi és hogyan változott meg 1848-ban? Egyáltalán forradalom volt-e ez, ha senki nem sérült meg benne? Szigorúan véve nem volt az, hiszen nem eredményezett törvénytelen hatalomváltást, a pesti megmozdulások után még minden maradt nagyjából a régiben. Még... Közben azonban a pozsonyi országgyűlésen zajlott egy alkotmányos forradalom, amely 1848. április 11-én valódi rendszerváltásba torkollott – nem erőszakos, hanem teljesen törvényes módon. Az erőszak csak utána következett, amikor a bécsi Udvar megszegte a megegyezést. Az 1848-as magyar rendszerváltás kevésbé közismert valódi története a Honi felderítés első adásában, ahol Vizi László Tamás történész volt Vésey Kovács László vendége. Varga Judit: A magyarság büszke 1848-49 forradalmára, szabadságharcára
Március 15-ére mindannyian büszke szívvel tekintünk, ez az a nap, amikor a világ megtudta, hogyan mondják magyarul azt, hogy szabadság – mondta Varga Judit Kossuth Lajos szülőhelyén, Monokon hétfőn. Az igazságügyi miniszter úgy fogalmazott: március 15-ének számtalan hőse van, akik előtt évről évre fejet hajthatunk, köztük olyanok, akiknek nevét sosem ismerhettük meg, de ennek a napnak van egy olyan hőse is, akinek a nevét még a tengerentúlon is visszhangozzák. „...Miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek, kivéve, ha a haza ellen vétkeztek” – Látogatóban az öreg Kossuth Lajosnál
Mi a közös a János vitézben, a Magyar népmesékben, a Fehérlófiában, a Mondák a magyar történelemből-ben és Az ember tragédiájában? Igen, mindegyiket Jankovics Marcell rajzolta meg, álmodta át rajzfilmre. A neves rajzfilmrendező és kultúrtörténész nagyapját azonban – akit szintén Jankovics Marcellnek hívtak –, már sokkal kevesebben ismerik. Nem csoda, hiszen a két világháború közti Felvidék jelentős írójának, kultúraszervezőjének és politikusának emlékezete a kommunisták áldozata lett, fő műveit betiltották. A Húsz esztendő Pozsonybanés az Egy század legendáicímű könyveit csak a 2000-es években adták ki újra. A Felvidék.ma hírportál most folytatásokban közli az író még kiadatlan, 100 perc című művét. Ebben többek között ritkán olvasható közelségbe hozza a Torinóban élő, öreg Kossuth Lajost. Ajánljuk még
Az ukránok már lábbal is tiporhatják Magyarország szuverenitását
Azt már tudjuk, hogy az ukránoknak saját maguk és szuverenitásuk a legfontossabb, ugyanakkor a hírek szerint, ha a helyzet, mármint az ukrán érdek úgy kívánja más állam területe akár lábbal is tiporható, szószerint. Anna-ügy: Felmentették azt a tíz migránst, akik kislányt zaklattak Bécsben
Osztrák közfelháborodás, beilleszkedési problémák - lesz még folytatása az Anna-ügynek. Ukrán Gleiwitz – Avagy tényleg megdrónoztuk Kárpátalját?
Mivel nem jött be az USA ellenünk hergelése, rendkívül megfontolt szomszédaink úgy döntöttek, hogy egyenesben nekünk esnek, mint kozák az anyjának. Az ukrán Gleiwitz pedig egy drónnal indult, amire alapozva már el is tervezték a kétfrontos háborút. Ismét akcióban az antifa: most egy konzervatív újságírót vertek zászlórúddal
A portlandi rendőrség nem csinált semmit az antifa nő ügyében.