kossuth lajos
Melyik városban történt valójában az 1848-as pesti forradalom? – Honi felderítés (Videó)
Mindenki fejből tudja, hogy Petőfi, Pilvax meg Nemzeti Múzeum, ha az 1848-as forradalomról van szó, hiszen mindenki túlvan már jó sok, igencsak egyforma iskolai megemlékezésen. De azon túl, hogy a fellelkesült fiatalok körbejárták Pestet, közhírré tették a 12 pontot, és közben senki sem sérült meg, tulajdonképpen mi és hogyan változott meg 1848-ban? Egyáltalán forradalom volt-e ez, ha senki nem sérült meg benne? Szigorúan véve nem volt az, hiszen nem eredményezett törvénytelen hatalomváltást, a pesti megmozdulások után még minden maradt nagyjából a régiben. Még... Közben azonban a pozsonyi országgyűlésen zajlott egy alkotmányos forradalom, amely 1848. április 11-én valódi rendszerváltásba torkollott – nem erőszakos, hanem teljesen törvényes módon. Az erőszak csak utána következett, amikor a bécsi Udvar megszegte a megegyezést. Az 1848-as magyar rendszerváltás kevésbé közismert valódi története a Honi felderítés első adásában, ahol Vizi László Tamás történész volt Vésey Kovács László vendége. Varga Judit: A magyarság büszke 1848-49 forradalmára, szabadságharcára
Március 15-ére mindannyian büszke szívvel tekintünk, ez az a nap, amikor a világ megtudta, hogyan mondják magyarul azt, hogy szabadság – mondta Varga Judit Kossuth Lajos szülőhelyén, Monokon hétfőn. Az igazságügyi miniszter úgy fogalmazott: március 15-ének számtalan hőse van, akik előtt évről évre fejet hajthatunk, köztük olyanok, akiknek nevét sosem ismerhettük meg, de ennek a napnak van egy olyan hőse is, akinek a nevét még a tengerentúlon is visszhangozzák. „...Miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek, kivéve, ha a haza ellen vétkeztek” – Látogatóban az öreg Kossuth Lajosnál
Mi a közös a János vitézben, a Magyar népmesékben, a Fehérlófiában, a Mondák a magyar történelemből-ben és Az ember tragédiájában? Igen, mindegyiket Jankovics Marcell rajzolta meg, álmodta át rajzfilmre. A neves rajzfilmrendező és kultúrtörténész nagyapját azonban – akit szintén Jankovics Marcellnek hívtak –, már sokkal kevesebben ismerik. Nem csoda, hiszen a két világháború közti Felvidék jelentős írójának, kultúraszervezőjének és politikusának emlékezete a kommunisták áldozata lett, fő műveit betiltották. A Húsz esztendő Pozsonybanés az Egy század legendáicímű könyveit csak a 2000-es években adták ki újra. A Felvidék.ma hírportál most folytatásokban közli az író még kiadatlan, 100 perc című művét. Ebben többek között ritkán olvasható közelségbe hozza a Torinóban élő, öreg Kossuth Lajost.