Rovarfasírt és más jó hírek környezettudatosaknak
Tegnapi hír, hogy az Európai Unió tagországai megszavazták az Európai Bizottság javaslatát, és engedélyezték a sárga lisztkukac élelmiszeripari felhasználását. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság még januárban biztonságosnak, emberi fogyasztásra alkalmasnak minősítette ezt az ínyencfalatot. A politikai döntés ezután már szinte formalitás volt.
A rovarevést már egy ideje sajtókampánnyal népszerűsítik, nálunk a Telex, a 444 és az Index ennek a fő zászlóvivői. Távol álljon tőlem még csak a feltételezés is, hogy valamilyen rovartenyésztő cég érdekében szólalnak föl – nyilván az elmaradott és egészségtelen magyar étkezési szokásokon akarnak ilyen összehangoltan változtatni, a fenntarthatóság jegyében.
A rovarok gazdagok ásványi anyagokban, vitaminokban és fehérjében, de a kitin révén rostokban is. És az adu ász: egy disznó egy kilogramm súlytöbblet eléréséhez százszor annyi szén-dioxidot ad le, mint a lisztkukac! Akinek erre sem kezd el csorogni a nyála, annak elárulhatom, hogy a disznó tízszer annyi ammóniát termel, mint a tücsök, és ötvenszer annyit, mint a szöcske. A kozmopolitákat azzal csábítják, hogy a rovarok a világ száz országában számítanak bevett élelmiszernek.
Aggasztó, hogy a lisztkukaclisztet tíz százalékos mértékig hozzá lehet keverni ételekhez, úgyhogy ezentúl alaposan kell tanulmányozni a kisbetűs feliratokat a csomagolásokon. A kekszeken, például. Megnyugtató viszont, hogy csak egyetlen francia cégnek – amelyik kérelemmel fordult az EU-hoz – adták meg a hozzájárulást, és öt évig versenytárs nélkül fölözheti le ezt az izgő-mozgó piacot. Tizennégy másik rovarkészítmény áll sorban engedélyre várva, szóval lehet, hogy hamar zümmögve szárnyra kap ez az eddig méltatlanul háttérbe szorult üzletág.
Törvényhozóknak kötelező a jövőbelátás
Másik jó hír, hogy a német alkotmánybíróság arra kötelezte a törvényhozást, hogy 2022 végéig 2030 utánra is határozza meg a klímacélokat. Ahhoz, hogy a hőmérséklet emelkedését párizsi klímaegyezményben szereplő mértékig lehessen korlátozni, már most meg kell határozni az utána következő csökkentési kényszereket.
Ami az elfogulatlan szemlélő számára érdekes ebben a döntésben, hogy a német alkotmánybíróság azt várja a törvényhozástól, hogy ne csak nyolc évre lásson előre, hanem azon túl is. Továbbá készpénznek veszi, hogy a német törvényhozásnak rendelkezésére állnak a hőmérséklet-emelkedés megállításához szükséges eszközök, éppen csak a célt kell meghatározni. Ha ez megtörténik, akkor „ennek segítségével a ma még a CO2-kibocsátással átfogóan összekapcsolódó életmódunkat szabadságkímélő módon lehet klímasemleges viselkedésmódokra átállítani” – mondják a taláros társadalommérnökök.
Civil a pályán
Egy Luisa Neubauer nevű „klímaaktivista” a német alkotmánybírósághozm fordult: szerinte a generációs igazságosság nagy győzelmet aratott, bármit is jelentsen ez. Mint mondta, „a jövőbeli szabadságaink és jogaink nem kevésbé fontosak, mint a mai generáció jogai és szabadságai”. Magyarra lefordítva: nemhogy nem szabad a jövő generáció kárára élnünk, hanem ellenkezőleg, minden terhet az elképzelt jövőbeli problémák elhárítására már ma a nyakunkba kell venni, nehogy a Neubauerhez hasonló aktivistáknak az életükben problémákkal és konfliktusokkal kelljen megküzdeniük.
Neubauer a Greta Thunberg által ihletett Fridays for Future nevű „civilszervezet” vezetője Németországban. A PestiSrácok.hu olvasóinak le fog esni az álla, amikor elárulom, hogy Soros Nyílt Társadalom Alapítványa támogatja őket. Fellépésük a mintapéldája a „perlési politizálásnak” nevezett akciónak. Ilyenkor egy érdekcsoport egy civilszervezet mögé bújva, a bíróságon éri el azt, amit nyíltan, a demokratikus politikai versengésben nem volt képes. Holland példát követtek: az ottani bíróság szerint ahhoz, hogy a Föld hőmérsékletének növekedése ne legyen több másfél Celsius-foknál, sokkal hamarabb sokkal szigorúbb intézkedéseket kell hozniuk. Ismétlem, a hollandoknak. Nem a kínaiaknak vagy az indiaiaknak...
A kereszténydemokraták pálfordulása
A CDU/CSU eddig akadályozni próbálta a hasonló döntéseket a parlamentben. Peter Altmaier gazdasági miniszter mégis örömét fejezte ki az alkotmánybíróság ítélete fölött, mint ami „korszakos a klímavédelem és a fiatal emberek jogai” ügyében. Armin Laschet kancellárjelölt is „a jövő polgáraival szembeni kötelezettségről” áradozott. A németek az autóiparuk tönkretétele, az atomerőművek rendkívül költséges felszámolása miatt meredeken emelkedő energiaárak és a bevándorlók eltartása mellett nyilván szívesen hoznak áldozatot a jövő polgáraiért is. Persze csak miután az EU-n keresztül adósságközösséget vállaltak Olaszországgal, Görögországgal és Spanyolországgal.
Még egy jó hír a klímatudatosoknak: Michael Kretschmer szász miniszterelnök (CDU) szerint „hiba lenne a korona-lezárások után klíma-lezárásokat bevezetni” az alkotmánybírósági döntés miatt. Továbbá Németországnak meg kell tennie, amire képes, de a többi országnak is csatlakoznia kell.
Micsoda??? A klíma-lezárás egyáltalán szóba kerülhet? És a német alkotmánybíróság döntése miatt Magyarországnak is csatlakoznia kell – mihez is?
Vezető kép: Vendégváró nyalánkság. Fotó: Katerina Vulcova/Pixabay
