Pesti Srácok

A kormány száznegyvenegymillió forinttal segíti hatvanhét állatvédő civil szervezet munkáját

A kormány száznegyvenegymillió forinttal segíti hatvanhét állatvédő civil szervezet munkáját

A kormány száznegyvenegymillió forinttal segíti hatvanhét állatvédő civil szervezet munkáját – mondta az agrárminiszter csütörtökön, Budapesten, az Állatvédelmi aktualitások 2021 című konferencián.

Nagy István közölte: a kormány az év elején indított állatvédelmi online párbeszéd nyomán kialakult társadalmi igényt figyelembe véve hozta meg a döntést. A kabinet az országszerte működő egyesületek támogatásán keresztül Magyarország minden megyéjében hathatós segítséget nyújt az állatvédőknek, az önkénteseknek, a menhelyek fenntartóinak.

– mondta a miniszter, aki szerint az elmúlt időszak erre irányuló programjai több tízezer ilyen beavatkozást tettek lehetővé. Nagy István közölte: szigorúan fellépnek az állatkínzókkal, a tiltott állatviadalok szervezőivel, az illegális kutyaszaporítókkal és a gondatlan állattartókkal szemben. A tárcavezető elmondta: a Nemzeti állatvédelmi program megújításában mérföldkőnek számított a Nemzeti Állatvédelmi Tanács megalakulása, amely célként tűzte ki, hogy Magyarország öt éven belül Európa élmezőnyébe tartozzon az állatvédelem területén, valamint, hogy hozzájáruljon az élhető környezet és a versenyképes magyar vidék megteremtéséhez. Arról is beszámolt, hogy a tanács a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal közösen szeptembertől ingyenes, online képzési programot indít Gazdijogsi néven. A program arra szolgál, hogy az emberekben tudatosítsa: felelősséggel tartoznak állataikért.

PestiSracok facebook image

Ovádi Péter, a Nemzeti állatvédelmi program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos elmondta: nagy problémát jelent az ebrendészeti telepek állapota és működése, a kóbor állatok magas száma, valamint, hogy ma Magyarországon virágzik az állatok illegális szaporítása. A civil szervezetek visszajelzései alapján pedig az ivartalanítás jelenti a legnagyobb gondot. A miniszteri biztos ezért fontos lépésként értékelte, hogy a kormány a Magyar falu programban félmilliárd forintos országos ivartalanítási pályázatot írt ki, amely tizennégyezer állat ivartalanítására ad lehetőséget. Az ötezernél kevesebb lakossal rendelkező települések önkormányzatai pályázhatnak, egy település legfeljebb másfélmillió forintot igényelhet. A pályázat célja, hogy megteremtse az együttműködést az önkormányzatok és az ügyben érintett civil szervezetek között. Ovádi Péter úgy fogalmazott, hogy a civil szervezetek adják a fő gerincét az állatvédelemnek, egy civil szervezet pedig akkor működik jól, ha minimum három lábon áll: az állam, az szja-felajánlások és a lakosság támogatását is maga mögött tudhatja. Az szja-felajánlások alkotják a legstabilabb lábat, ugyanis az adatok szerint a második legtöbb felajánlás az állatvédő civil szervezetekhez érkezett. Ugyanakkor jelezte, hogy még bőven van tartalék a rendszerben: 2020-ban a civil kezdeményezetteknek felajánlható szja egy százalékos összege meghaladta a húszmilliárd forintot, miközben a felajánlások alapján a kiutalt összeg 9,6 milliárd forint volt.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.