Pesti Srácok

Az Alkotmánybíróság kimondta: nem alaptörvény-ellenes a lex SZFE

Az Alkotmánybíróság kimondta: nem alaptörvény-ellenes a lex SZFE

Döntött az Alkotmánybíróság, nem alaptörvény-ellenes a lex SZFE – írja az Index. Az Alkotmánybíróság elutasította a Színház- és Filmművészeti Egyetemre vonatkozó törvény és a felsőoktatási törvény egyes rendelkezései elleni bírói kezdeményezést. A testület hivatalos közleménye szerint azonban a fenntartónak a felsőoktatási intézmény szenátusát megillető véleményezési jog gyakorlására kellő időt, az érdemi javaslattétel megfogalmazására pedig lehetőséget kell biztosítania, amelyet nyomon követhető módon figyelembe kell vennie a döntéshozatalban – fogalmaznak.

Az Index arra emlékeztet, hogy korábban a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) hallgatói önkormányzata jogi úton támadta meg az SZFE-t fenntartó alapítványt, mert az a felsőoktatási törvény módosítása és az egyetem alapítványi tulajdonba adása folytán 2020 augusztusában új egyetemi alapító okiratot, és új szervezeti és működési szabályzatot fogadott el.

Az Ab állásfoglalását kérő bíró kifejtette, hogy szerinte alkotmányellenes, hogy az egyetem fenntartói jogát gyakorló alapítványt a kormány hozta létre, miközben felette az alapítói jogokat az innovációért és technológiáért felelős miniszter gyakorolja; ő nevezi ki az kuratóriumát, míg vagyonának biztosításáról a kormány gondoskodik. Szerinte ez szembemegy az Alaptörvény azon rendelkezésével, amely a magyar tudományos és művészeti élet szabadságát írja elő.

Az Alkotmánybíróság határozatában most azt állapította meg, hogy a felvetett alkotmányossági problémára okot adó jogszabályi környezetet a jogalkotó időközben megváltoztatta. Eszerint a felsőoktatási autonómia letéteményese, a szenátus, azon jogkörökkel kapcsolatban, amelyek korábban egyedül a kuratórium hatáskörébe tartoztak, a megváltozott szabályozás következtében véleményezési vagy egyetértési jogot gyakorol.

PestiSracok facebook image

– írják. Hozzáteszik: az Alkotmánybíróság jelezte, hogy a felsőoktatási intézményt működtető kuratórium fenntartói jogát nem gyakorolhatja úgy, hogy a felsőoktatási autonómiát garantáló keretet ellehetetleníti. A kuratórium és a szenátus közös érdeke a felsőoktatási intézmény hatékony működtetése, ezért az azonos érdek melletti konfliktusok elsimításában együtt kell működniük – fogalmaznak az összefoglalóban.

– közölték.

Forrás: Index; Kiemelt kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)