Pesti Srácok

Jóváhagyta az egységes felvidéki magyar párt alapszabály-tervezetét az MKP

Jóváhagyta az egységes felvidéki magyar párt alapszabály-tervezetét az MKP

Jóváhagyta a Szövetség néven alakulóban lévő egységes felvidéki magyar párt alapszabály-tervezetét a Magyar Közösség Pártjának (MKP) országos tanácsa – jelentették be az MKP vezetői vasárnapi pozsonyi sajtótájékoztatójukon.

Az egységes felvidéki magyar politikai érdekképviselet létrejöttét célzó folyamat már mintegy két éve tart. Az egyesülni készülő három felvidéki politikai erő, a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Híd és az Összefogás közt zajló egyeztetések többször is megakadtak. Az egységesítési folyamat résztvevői idén márciusban jelentették be, hogy sikerült megegyezésre jutniuk a közös párt létrehozásáról. Azóta a részt vevő pártok szervezeteiben zajlott a jóváhagyási folyamat.

– jelentette be Forró Krisztián, az MKP elnöke a vasárnapi sajtótájékoztatón. Miután az új egységes párt alapszabályát minden résztvevő elfogadta, sor kerülhet az új politikai csoportosulás formai létrehozására, ami nyár végéig megtörténhet. Köpöncei Péter, az MKP OT elnöke elmondta: a vasárnapi ülés nem volt híján a vitáknak, de ezek hangulata konstruktív volt, illetve az is a résztvevők felelősségteljes hozzáállásáról tanúskodott, hogy a találkozón a döntéshozók nyolcvanöt százaléka jelen volt. Berényi József, az MKP általános alelnöke szerint az alapszabály-tervezet elfogadásával összefüggésben néhány más, fontos döntést is hoztak. Ezek közül az egyik, hogy az új egységes párt megalakulásának feltételéül szabták, hogy annak tárgyalási nyelve magyar legyen, és az új párt célkitűzései között szerepeljen a területi önkormányzás létrehozása a tömbmagyarság számára. Az MKP OT vasárnapi ülésén egy politikai nyilatkozatot is elfogadott, ebben az MTI-hez eljuttatott dokumentumban egyebek mellett azt írták:

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)