Pesti Srácok

Polt Péter az ügyészség 150 éves évfordulóján: a közpénzek védelme elsődleges feladat

Polt Péter az ügyészség 150 éves évfordulóján: a közpénzek védelme elsődleges feladat

Nemzetközi konferenciát rendezett az ügyészség 150 éves évfordulóján, a Visegrádi Négyek és Ausztria legfőbb ügyészei, valamint az Eurojust elnöke részvételével – közölte a Legfőbb Ügyészség. Az ügyészség idén ünnepli megalakulásának 150 éves évfordulóját. Az esemény tiszteletére a Legfőbb Ügyészség nemzetközi konferenciát rendezett, amelyen a Visegrádi Négyek és Ausztria legfőbb ügyészei, legfőbbügyész-helyettesei és az Eurojust elnöke voltak a meghívottak. A konferenciának a kiberbűnözés és a korrupció elleni küzdelem volt a témája.

A legfőbb ügyészek a konferenciát megelőző találkozón közös szándéknyilatkozatot fogadtak el, amelyben megerősítették, hogy szorosan együttműködnek a kiberbűnözésnek a pandémia idején jellemzővé vált formái, így a gyermekpornográfia, az online csalások és a létfontosságú infrastruktúrákat érintő támadások elleni fellépésben.

A konferenciát Polt Péter legfőbb ügyész nyitotta meg, majd Áder János köztársasági elnök tartott beszédet, amelyben kihangsúlyozta, hogy 1871-ben született meg hazánkban a modern igazságszolgáltatás, amelyben a vád, a védelem és az ítélkezés hármasa szétválik. A köztársasági elnök kiemelte, hogy az Alaptörvény részletes szabályokkal rendezi az ügyészség alkotmányos helyzetét. Beszédében elhangzott, hogy a mai ügyészség mind a büntetőjogon belül, mind azon kívül jelentős szerepet lát el a törvényesség biztosításában, a jogok érvényesítésében.

Polt Péter a konferenciát megnyitó előadásában áttekintést nyújtott 1871-től napjainkig a magyar ügyészségnek az igazságszolgáltatáson belül elfoglalt helyéről. A legfőbb ügyész felhívta a figyelmet arra, hogy a közpénzek védelme elsődleges feladat, amely sokszor szoros nemzetközi együttműködést kíván. A legfőbb ügyész kiemelte, hogy hazánkban a hivatali korrupciós bűncselekmények nyomozását az ügyészségen belül elkülönült szervezet, a Központi Nyomozó Főügyészség végzi. Kitért arra is, hogy a járványhelyzet előtérbe helyezte az informatikának a mindennapi munkavégzést is befolyásoló szerepét.

PestiSracok facebook image

Franz Plöchl osztrák legfőbb ügyész bemutatta a korrupciós bűncselekmények osztrák szabályozását, valamint az elmúlt évek változásairól és eredményeiről beszélt. Kiemelte a korrupciós és gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos ügyészi feladatok ellátására az egységes ügyészi szervezeten belül létrehozott ügyészséget, amely új szemlélet hozott az ilyen jellegű ügyek elleni fellépésben.

Maroš Žilinka szlovák legfőbb ügyész a korrupciós ügyek vizsgálatára felállított külön ügyészség és bíróság hasznosságát emelte ki. Előadásában kitért azokra az eszközökre, amelyek Szlovákiában nagyban elősegítik a korrupciós cselekmények eredményes nyomozását, így például a lehetőségre, hogy civil személy is bevonható fedett eljárásba.

Bogdan Święczkowski lengyel legfőbb ügyész helyettes a lengyel megoldás kapcsán elmondta, hogy az ügyészségi szervezeten belül külön osztályok foglalkoznak a korrupciós és kiberbűnözéssel. A korrupcióval leginkább érintett területek meghatározásával, a fellépés leghatékonyabb eszközeink ismertetésével és pár ügy bemutatásával vázolta a lengyel legfőbb ügyész a lengyel tapasztalatokat.

Pavel Zeman cseh legfőbb ügyész a kiberbűncselekmények drasztikus növekedéséről számolt be. A járvány alatt a kiberbűnözés korábban nem jellemző formái is megjelentek, mint az egészségügyi szolgáltatók elleni zsaroló vírusok. Az előadó kiemelte, hogy az elektronikus adatok gyűjtésére, felhasználhatóságára, valamint az elektronikus bizonyítékokra vonatkozó uniós és nemzeti szabályozások átgondolása alapvető fontosságú.

Lajtár István legfőbbügyész-helyettes is hangsúlyozta előadásában, hogy az internet határtalansága újfajta büntetőeljárásjogi eszközöket igényel, hiszen a bizonyítás döntő részt digitális adatokon alapul, amely adatok felkutatása, bizonyítékként felhasználható módon történő rögzítése új kihívás. A nemzetközi együttműködés emiatt kiemelt jelentőségű.

Ladislav Hamran, az Eurojust elnöke a jeles évfordulón köszöntötte a magyar ügyészeket, alázatot, lojalitást, türelmet kívánva a magyar állampolgárok biztonsága érdekében folytatott fontos munkájuk gyakorlása során. Az elnök kiemelte, hogy a világ nagyot változott 1871 óta, napjainkban ötmilliárd aktív nethasználó napi 300 milliárd e-mailt küld, a bűnözők szervezetten, globálisan lépnek fel. Az elnök hangsúlyozta, hogy a bűnügyi együttműködés az Európai Unión belül sose volt ilyen szoros, mint az elmúlt 20 évben, amely közös munkának 2004 óta a magyar ügyészek is aktív, megbízható résztvevői.

A környező országok ügyészségeinek tapasztalataira, gyakorlatára kitekintést nyújtó konferenciát Polt Péter legfőbb ügyész összegzése zárta. Polt Péter legfőbb ügyész és Ladislav Hamran, az Eurojust elnöke kétoldalú megbeszélést is folytatott. Közös álláspontjuk szerint a már eddig is sikeres kooperációt tovább kell folytatni, mert ez a garanciája annak, hogy a nemzeti ügyészségek igazán hatékonyan tudjanak együttműködni egymással és küzdeni a bűnözés új formáival szemben. Abban is egyetértettek, hogy tovább kell erősíteni az európai együttműködés rendszerében az Eurojust szerepét.

Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/Bruzák Noémi

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.