Pesti Srácok

Új gyermekvédelmi törvényt készítenek elő a lengyelek

Új gyermekvédelmi törvényt készítenek elő a lengyelek

A közelmúltban több tragikus esemény is megrázta a lengyel társadalmat, ezért társadalmi vita alakult ki a felnőttek hibájából bekövetkezett gyermekhalálozások felelőseinek szigorúbb büntetéséről. A lengyel köztársasági elnök hivatalának vezetője, Andrzej Dera bejelentette, hogy hamarosan elkészítenek és benyújtanak a Szejmhez egy törvényjavaslatot, amely így 2022. január 1-jén akár hatályba is léphet. Csupán néhány egyeztetést akarnak még áprilisban tartani az illetékes gyermekvédelmi ombudsmannal és a civil szervezetekkel részletkérdésekről.

A javaslat az angol jogalkotási mintát követve azt célozza, hogy a jövőben részletesen vizsgáljanak ki minden olyan esetet, amikor felnőttek hibájából meghal egy gyermek. A vizsgálat azonban nem mindenféle szempontból történik majd, hanem kizárólag abból, hogy az állami intézmények működése megfelelő volt-e az adott ügyben. Ha a Szejm a javaslat alapján megalkotja a törvényt, akkor Lengyelország lehet az első a kontinensen, amely ilyen jogszabályt alkotott.

A törvény előzményeihez tartozik, hogy majd’ két évvel ezelőtt huszonkétezer aláírással petíciót nyújtottak be az elnöki hivatalhoz állampolgárok amiatt, hogy egyetlen hónap leforgása alatt számos haláleset történt családtagok hibájából, újra és újra megrázva a közvéleményt. A petícióban azt követelték, hogy az állam igyekezzen felismerni a kritikus helyzeteket és legyen képes hatékonyan cselekedni a veszélyben lévő gyermekek életéért. Éppen most is van egy hasonló ügy az újságok címoldalán. Egy válási ügyben a bíróság a német apának ítélte a házaspár két közös gyermekét. A negyvenegy éves édesanya erre bezárkózott a fürdőszobába, és kiterjesztett öngyilkosságot követett el, azaz gyermekeivel és magával is végzett.

Hogy hány gyermek élete veszélyeztetett valamilyen módon Lengyelországban, arról egyelőre nincsenek hiteles adatok. A tervezet szerint a vizsgálatok az ombudsmani hivatal kilenc tagból álló tanácsának az illetékességébe tartoznak majd, akiket négyéves időtartamra neveznek ki. Konkrét ügyekben háromfős munkacsoport jár el, amely egy tanácstagból és két külső szakértőből áll. Fontosnak tartják, hogy utóbbiak jól ismerjék a helyi viszonyokat, magyarán abból a vajdaságból érkezzenek, ahol az eset megtörtént. A munkacsoport tagjai természetesen bizalmas információkhoz is hozzáférhetnének. Dokumentumokat ismerhetnek meg, meghallgatásra személyeket idézhetnek be, vagy különféle ellenőrzéseket folytathatnak. Jelentésüket hat hónap alatt kell majd elkészíteniük.

PestiSracok facebook image

Mivel Magyarországon közigazgatási vagy büntetőeljárásban minden rendkívüli halálesetet vizsgálni kell, felmerülhet a kérdés, hogy miért van szükség egyáltalán ilyen szervre és eljárásra? Nos, nem a személyes felelősség megállapítására irányul majd a vizsgálat. Olyan kérdésekre fog például kiterjedni, hogy a szociális segélyeket elosztó szervezetek hatékonyabb működéséhez szükséges-e számukra nagyobb ellenőrzési jogkört biztosítani – írja a Mandiner.

A civil társadalom intézményei általában dicsérik a jogalkotási kezdeményezést. Nagyon is helyesnek tartják a gyermekek halálának komplex vizsgálatát, akár bűncselekmény, akár erőszakoskodás, akár öngyilkosság áll annak hátterében. Itt tehát tényleg nem arról van szó, hogy valakinek a mulasztása vagy bűnös magatartása közvetlenül egy gyermek életének a kioltását okozza, és ezt meg kell torolni, hanem arról, hogy a családi és a közösségi kapcsolatokban okozott törések közvetetten egy gyermek halálát idézhetik elő. Az ombudsmani tanács elsődleges feladata a civil szervezetek szerint is az kell legyen, hogy a munkacsoportok által összegyűjtött tényeket elemezze, abból következtetéseket vonjon le, majd a jogalkotás számára javaslatokat fogalmazzon meg. Fontosnak tartják ugyanakkor a civilek a csönd megtörését. Azt, hogy legyen végre kimondva: valakinek a halála az intézmények közötti rossz kommunikáció, a túlterheltség vagy a szakemberhiány miatt következett be.

A javaslat elfogadásának nagy az esélye a Szejmben. A különféle kormányzati és ellenzéki erők általában mellette állnak, ám az ellenzék részéről már kritikákat is megfogalmaztak. Úgy látják, hogy a jelenlegi javaslat ideológiai okokból elmosni igyekszik a család felelősségét, mondván, hogy a kormányzó pártok szerint abban nem lehet hiba, abban mindig jól mennek a dolgok. A kívülállónak viszont nem világos, hogy a kritikus politikai erők a család körében mit is és hogyan is kívánnak vizsgálni a mostani kereteken túl, azaz miképp akarnak a családok életébe beavatkozni jobban annál, mint amit a mostani szabályok engednek.

Forrás: Mandiner; Fotó: pixabay

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!