XXI. Század Intézet: Pragmatikus nemzeti külpolitika ellen kampányol a baloldal
Magyarország nemzetstratégiai érdeke, hogy minden nagyhatalommal kölcsönösen hasznos, egymás szuverenitását tiszteletben tartó kapcsolatokat építsen – írja legújabb elemzésében a XXI. Század Intézet.
A XXI. Század Intézet legújabb elemzése rámutat arra, hogy a magyar ellenzék egyoldalú világpolitikai elkötelezettsége miatt igyekszik nagyhatalmi konfliktusokat – nyugati érdekek szerint – belpolitikai viták tárgyává tenni. Az elemzés bemutatja továbbá a kormány érdekalapú, szuverenista álláspontja és a baloldal Kína-, Oroszország- és Törökország-ellenes politikája közötti különbséget, végül utóbbi következményeit taglalja.
Magyarország hosszú távú stratégiai érdeke, hogy kölcsönös haszonnal járó kapcsolatokat építsen minden nagyhatalommal, hogy ne kötelezze el magát egyoldalúan a világpolitikában, így megőrizze szuverenitását. Ennek szellemében az Orbán-kormány nem más országok elvárásai szerint építi nemzetközi viszonyrendszerét, hanem Magyarország érdekeit szem előtt tartva kereskedik vagy köt szerződéseket, és sehol sem avatkozik belügyekbe. Kölcsönös tiszteletre törekszik és elvárja azt, hogy más országok se avatkozzanak be a magyar demokráciába. Ennek a határozott, érdekalapú külpolitikának köszönhetően az elmúlt évtized során érezhetően bővült az ország politikai-gazdasági mozgástere.
Magyarország mára az uniós politikai színtér fontos tényezőjévé, Közép- és Kelet-Európa mintaadó országává vált. Ezzel szemben az ellenzék – ideológiai alapon – kizárólag a nyugati hatalomközpontok (Amerikai Egyesült Államok, Európai Unió intézményei, nemzetközi progresszív mozgalmak) mellett kötelezi el magát azzal, hogy belpolitikai frontvonalakat nyit Oroszországgal, Kínával és más regionális hatalmakkal, legutóbb Törökországgal szemben.
A globalista baloldal az elmúlt évtizedben számos alkalommal veszélyeztette az ország stabilitását azzal, hogy megpróbálta a nagyhatalmak (Európai Unió, Kína, Oroszország, USA) közötti törésvonalakat belpolitikai viták tárgyává tenni. A 2022-es választásokra készülve az ellenzéki összefogás továbbra is kizárólag a nyugati hatalmak érdekeit követve olyan geopolitikai konfliktusokat importál hazánkba, amelyeknek célja egyrészről a destabilizáció, a kormány cselekvőképességének akadályozása, másrészről pedig a rövidtávú belpolitikai haszonszerzés – írja a XXI. Század Intézet.
A baloldalon egységesülő ellenzéki pártok legfontosabb politikai témái között szerepel ma a kínai (Budapest–Belgrád-vasútvonal, Fudan Egyetem) és az orosz (Nemzetközi Beruházási Bank, Paks II) beruházások szakmaiatlan és indokolatlan ellenzése. Jól jellemzi továbbá az ellenzék nyugati hatalmaknak megfelelni akaró magatartását a hónapokig tartó, oltásellenességbe torkolló keleti vakcinák ellen folytatott kampány. A nagyhatalmi frontvonalak megnyitása és a nyugati minták másolása mellett ugyanakkor megfigyelhető az ország szuverenitását veszélyeztető európai integráció elmélyítésének kritikátlan támogatása (euró bevezetése, Európai Ügyészséghez való csatlakozás, uniós minimálbér és a DK esetében az „Európai Egyesült Államok” eszméje).
Az elmúlt tíz évben több tucatnyi tüntetést szerveztek az ellenzéki pártok Kína, Oroszország, illetve számos regionális hatalom, legutóbb Törökország ellen. A nagyhatalmakkal szembeni demonstrációk minden alkalommal a nyugat-európai erőközpontok érdekeit, az Európai Uniót meghatározó progresszív politikát és az Egyesült Államok iránymutatásait követték.
Az ellenzéki pártok mellett a Soros-alapítványok által támogatott magyarországi irodákat működtető NGO-k is számtalan alkalommal próbálták Magyarországot bevonni olyan világpolitikai konfliktusokba, amelyekben leginkább az USA érdekei jelentek meg. A „civil” szervezetek által tartott tüntetések célja jól láthatóan minden esetben az ország destabilizálása, ezáltal a kormány megbuktatására tett kísérlet volt, amit legtöbbször nyíltan is felvállaltak.
Az Orbán-kormányok 2010 óta olyan érdekalapú külpolitikát folytatnak, amelynek célja, hogy a nagyhatalmakat érdekeltté tegye Magyarország fejlődésében, így az Egyesült Államok és az Európai Unió mellett Kínával, Oroszországgal, illetve regionális hatalomként Izraellel vagy Törökországgal is kölcsönös tiszteleten és érdekeken alapuló politikai kapcsolatokat épít.
Amennyiben a baloldal nyeri meg a 2022-es választásokat, úgy Magyarország leendő kormányának egyoldalú, a nyugati nagyhatalmak iránt kinyilvánított elkötelezettsége miatt az ország kiszolgáltatottá válna, így elvesztené szuverenitásának jelentős részét. Az ellenzék – rövid távú politikai haszonszerzés miatt – már a választások előtt olyan frontvonalakat nyitott, amelyek egy esetleges kormányváltás esetében megakadályoznák azt, hogy Magyarország kölcsönös haszonnal járó gazdasági kapcsolatokat építsen Kínával vagy Oroszországgal. Az egyoldalú nyugati elkötelezettség olyan kényszerpályára állítaná az országot, amelynek végletesen beszűkülne a mozgástere és sérülne szuverenitása – zárul az elemzés.
A teljes elemzés ide kattintva olvasható.
Vezetőkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
