Pesti Srácok

Az ellenzék fellép a nemzeti konzultáció ellen, mégis igyekeznek lemásolni

Az ellenzék fellép a nemzeti konzultáció ellen, mégis igyekeznek lemásolni

A nemzeti konzultáció kiváló eszköz arra, hogy két kormányzati ciklus között kikérje az emberek véleményét a kormány fontos, nehéz döntések meghozatalát igénylő kérdésekben – fogalmazott Szolomayer Balázs Az igazság órájában, az Alapjogokért Központ és a Karc FM közös műsorában. Szolomayer Balázs és Tóth Erik, az Alapjogokért Központ vezető elemzői voltak Czirják Imre szerkesztő-műsorvezető vendégei a legutóbbi adásban, amelyben többek között szó esett a nemzeti konzultációról, Jakab Péter összeszólalkozásáról egy valódi melóssal, valamint arról is, hogy egy transznemű sportoló csak azért szerezne érmet a tokiói olimpián, hogy elégethesse az USA zászlaját.

– fejtette ki Tóth Erik. A vezető elemző kifejtette: azért támadják sokat az ellenzéki pártok a konzultációt, hogy csökkentsék annak jelentőségét és az általa biztosított többlet legitimáció mértékét is. Szolomayer Balázs szerint álságos a konzultáció elleni fellépése az ellenzéki pártoknak, mert ők maguk is rendszeresen igyekeznek másolni ezt a politikai innovációt, inkább kevesebb, mint több sikerrel.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott Szolomayer Balázs. Tóth Erik arra hívta fel a figyelmet, hogy a Jobbik elnöke az utóbbi hetekben rendre hasonló, provokatív akciókkal igyekszik magára irányítani a választók figyelmét.

A Bolond lyukból nevű rovatban arról esett szó, hogy az egyik amerikai transznemű sportoló el akarja égetni az Egyesült Államok zászlóját, ha megnyeri az olimpiai számot, amelyben elindul, hogy így tiltakozzon a Trump-adminisztráció transzneműekkel szembeni, állítólagos negatív diszkriminációja ellen.

– jegyezte meg Szolomayer Balázs. Tóth Erik hozzátette:

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Ujvári Sándor

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)