Pesti Srácok

Egyre durvább támadások érik a hazai templomokat

Egyre durvább támadások érik a hazai templomokat

Rövid idő leforgása alatt négy katolikus templomot ért durva támadás Magyarországon, a tettesek törtek-zúztak, gyújtogattak, kárt okoztak a vallási kegytárgyakban, a harangokban. Nem tudni, hogy az esetek mekkora hányadában húzódnak meg vallásellenes indítékok, és kikre hat egyes baloldali pártok vallásellenes uszítása.

Csaknem kétezer káresetet, különböző jogszabályokba ütköző cselekményt tartanak nyilván az elmúlt évekből a magyarországi katolikus egyháznál, ezek közül körülbelül harminc esetben betöréses lopás, néhány alkalommal rongálás történt – erről a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtószolgálata tájékoztatta a Magyar Nemzetet. Hozzátették, a káresetekért kifizetett biztosítási összeg eddig általában nem haladta meg a két-háromszázezer forintot. Kérdésre kifejtették azt is, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkársága az éjjel-nappal nyitva tartó templomokról, illetve a rendőrségi eljárásokról nem vezet statisztikát. Így nem tudni, hogy ma Magyarországon összesen hány olyan katolikus templom van, amelybe a nap 24 órájában bemehetnek a hívek, és amivel sajnos néha a bűnözők is visszaélnek. A kétezer káreset, bűncselekmény mindegyike nem kap nyilvánosságot, de egy-egy megdöbbentő támadásról így is rendre beszámol a sajtó. Hírt adtak például arról, hogy június 30-án egy középkorú férfi vandál pusztítást végzett Budapesten, a Bosnyák téri katolikus templomban. A tettes fényes nappal, 13 óra körül rontott be a templomba, és szobrokat, zászló-, gyertya- és virágtartót, oltárasztalt, imazsámolyt tett tönkre és gyalázott meg. A kár az elsődleges adatok alapján megközelítette az egymillió forintot. Ugyancsak az előző hónapban, június elején fiatalok egy csoportja betört a kozármislenyi római katolikus plébániához tartozó lothárdi templomba. A vandálok egy buliról hazafelé menet rúgták be a templom ajtaját, majd betörték az ablakokat, szétdobálták a miseruhákat, leszaggatták a képeket, a feszületeket. A környékbeli településekről érkező fiatalkorúak misebort kerestek, és mivel nem találtak, bosszúból feldúlták a templomot. A kárösszeg másfél millió forint volt.

Nagy port vert fel a március 15-én történt durva eset is, amikor egy fiatal férfi baltával törte be a gödöllői görögkatolikus templom ajtaját, majd berúgta azt. Odabent a hátsó padokat leöntötte olajjal, és meggyújtotta. Miközben lángra kaptak az ülőhelyek, felrúgott egy állványt, és fehér anyaggal leöntötte az ikonosztázt. Tettével körülbelül 2,5 millió forintos kárt okozott. Az ügyben vallási tisztelet tárgya vagy vallási szertartás végzésére szolgáló épület megrongálásával elkövetett rongálás bűntett megalapozott gyanújával folytatnak eljárást. Szintén március közepén szégyenletes vallásgyalázás történt Budapesten, az Ibolya utcai kápolnánál is. Vandálok éjszaka a kerítésen keresztül behatoltak az udvarba, felmásztak a haranglábra, és mindkét harag belsejét befújták purhabbal, majd műanyag fóliával körbetekerték azokat. A Magyar Nemzet megkereste a Magyarországi Evangélikus Egyházat is, onnan az a tájékoztatás érkezett, hogy a templomaikban az utóbbi időben nem történt jelentős rongálás. A Magyarországi Református Egyház hasonló választ adott: azt közölték, hogy mivel a templomaik puritánok, nincsenek bennük jelentős értékek, kegytárgyak, náluk csak nagyon elvétve fordulnak elő betöréses lopások vagy rongálások. Nem tudni, hogy a főleg a katolikus templomok ellen irányuló támadások mögött húzódnak-e meg politikai vagy vallásellenes indítékok, de az biztos, hogy a baloldal folyamatosan az egyházak ellen hangolja az embereket. Legutóbb, júniusban a Párbeszéd és a Demokratikus Koalíció tette egyértelművé: lazítana a papok gyónásra vonatkozó titoktartási esküjén. A két párt törvénymódosítást nyújtott be, amely arra kötelezné a papokat, hogy ha szexuális zaklatást vagy pedofíliát érint a bűncselekmény, a gyónás során elhangzott információkat adják tovább a hatóságoknak. A DK-s javaslatot már leszavazták, a Párbeszéd módosító indítványát szeptemberben tárgyalják.

Forrás: Magyar Nemzet ; Fotó: MTI/Veres Nándor

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

Bogár László a PS-nek: Túltenyésztett az emberiség, a legtöbbünktől már szabadulna a háttérhatalom - Ferkó Dániel kérdez (Videó)

Magyar ugar 2022 október 26.
2022 drámai év lesz – mondta még január elején Bogár László. Akkor még nem volt egyértelmű, hogy ki fog törni egy kegyetlen háború, ugyanakkor a mélyben zajló tektonikus mozgásokból következtetni lehetett arra, hogy kipattan a konfliktus. A világ forrong, narratívák világháborúja zajlik. A cél a fehér ember kultúrájának felszámolása. Bogár szerint azonban ennél sajnos többről is van szó; sarkos véleményt megosztva úgy fogalmazott, a világ „nemlétező” urai túltenyésztették az emberiséget, hogy mint munkaerőállatokat kihasználhassák. Mára viszont túl sokan lettünk, a technológia nagyon fejlett, nincs ránk szükség, a háttérhatalom szabadulna legtöbbünktől. A beszélgetésből az is kiderül, hogy mit jelent a proliferálás, valamint az is, hogy bár nagyon szép lenne, hogy 8 milliárd ember nyugodtan, békében éljen egymás mellett, mégis úgy tűnik, hogy a világot irányító erőknek nem ez a célja.