Elkezdődhetnek a Hableány-katasztrófához kötődő kártérítési perek

A Fővárosi Törvényszék befogadta azt a keresetet, amelyben a Hableány-tragédia áldozatainak hozzátartozói több milliárdos kártérítést követelnek a Viking AG-tól és a Panoráma Deck Kft.-től is. A Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya a Mandiner megkeresésére azt közölte, hogy a kártérítési ügyben a per tárgyalásának írásbeli előkészítése az utolsó fázisában jár, így a bíróság várhatóan rövidesen kitűzi a perfelvételi tárgyalás időpontját. Ahogy a Magyar Nemzet április végén megírta, a huszonhat dél-koreai áldozat nevében a magyar Oppenheim Ügyvédi Iroda nyújtott be összesen 4,3 milliárd forintos kártérítési keresetet, amelyben a tragédiát okozó Viking Sigyn és a Hableány üzemeltetőjének egyetemleges felelősségének megállapítását kérik. A cikk szerint a magyar ügyvédi iroda kilencszáz oldalas keresetlevélben támasztja alá követelését. Az ügyben a Mandiner megkereste az Oppenheimet, de elzárkóztak a nyilatkozattól. Borbély Zoltán, a Panoráma Deck egyik jogi képviselője a lapnak nyilatkozva hangsúlyozta: teljes mértékben vitatják, hogy egyetemleges felelősség merüljön fel a tragédiában. Mint mondta, ha valaki látta a tragédiáról készült felvételeket, annak egyértelmű, hogy a Viking kapitánya okozta az ütközést, aki nem is látta a Hableányt.

A tragédia

A végzetes baleset több mint két évvel ezelőtt, 2019. május 29-én pár perccel este kilenc óra után, közvetlenül a Margit híd egyik hídnyílása előtt történt, amikor a Viking Sigyn svájci szállodahajó hegymenetben közlekedve utolérte a Hableány magyar rendezvényhajót, amellyel összeütközött és maga alá gyűrt. Az ütközéstől a sokkal kisebb Hableány felborult és mindössze hét másodperc alatt elsüllyedt. A fedélzeten tartózkodó harminchárom fős dél-koreai turistacsoport tagjainak, valamint a kétfős magyar legénységnek arra sem volt esélye, hogy felismerje a veszélyt. Közülük mindössze hét turistát sikerült kimenteni a körülbelül tíz fokos Dunából, a többiek – így Lombos László hajóvezető és Pethő János matróz is – életüket vesztették. Az elsüllyedt hajó roncsának kiemelését több napig tartó megfeszített munka és előkészület után, a tragédia után tizenhárom nappal, június 11-én kezdték meg a Margit hídnál. A többórás művelet során a Clark Ádám úszódarunak sikerült egészben kiemelni a Hableányt, amelynek belsejében több holttestet is találtak. A hajót egy uszályra helyezve szállították el a helyszínről a Csepeli Szabadkikötőbe, ahol további vizsgálatoknak vetették alá. A BRFK a tragédia után azonnal nyomozást indított és már másnap, halálos tömegszerencsétlenséget okozó vízi közlekedés veszélyeztetése miatt gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették Jurij Csaplinszkijt, a Viking Sigyn hatvannégy éves ukrán kapitányát. Csaplinszkij – akit később segítségnyújtás elmulasztásával is meggyanúsítottak – tagadta bűnösségét.

Az ukrán kapitány nem tett semmit az ütközés elkerülésére

Az ügyészség 2019 november végén emelt vádat az ukrán kapitány ellen halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége és harmincöt rendbeli segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt. A vádirat lényege szerint a tragédia bekövetkezte előtt körülbelül öt percig szabad szemmel, valamint a hajó radarberendezésének képernyőjén, illetve a helymeghatározó adatokat megjelenítő kijelzőn is egyértelműen látható volt a Hableány helyzete, iránya és sebessége. A Viking kapitányának azt is érzékelnie kellett, hogy változatlan irány és sebesség mellett összeütközik a magyar hajóval, mégsem tett semmit. Az ügyészség azt indítványozta, amennyiben az ukrán kapitány elismeri bűnösségét az előkészítő ülésen és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, a bíróság ítélje kilenc év börtönbüntetésre és kilenc év vízi járművezetéstől eltiltásra. Csaplinszkij azonban nem ismerte el bűnösségét és nem mondott le a tárgyalási jogáról a 2020 március 11-én az előkészítő ülésen, így szeptemberben a bizonyítási eljárással kezdetét vette a büntetőper. Az ukrán kapitány nem tett vallomást. A nyomozást és a bírósági eljárást is elősegítette, hogy a tragédia után számos videofelvétel került elő a balesetről, amelyet a tárgyaláson is levetítettek.

Csaplinszkij váratlan beismerő vallomása

Borbély Zoltán – aki egyébként közlekedési szakjogász – emlékeztetett a legutóbbi, májusi tárgyalásra, amelyen Csaplinszkij váratlanul megszólalt, és beismerte, hogy jók voltak a látási viszonyok, ezért nem használta hajóján a radart. Elmondása szerint szabad szemmel tájékozódva vezette a hajót, így közelítve meg a Margit hidat. Mindezzel egyébként felrúgta azt a korábbi vádlotti védekezést, amely szerint a tragédia estéjén rosszak voltak a látási viszonyok a Duna fővárosi szakaszán. Ahogy Borbély Zoltán emlékeztetett, ezzel kapcsolatban korábban több tárgyaláson keresztül hallgattak meg tanúkat, szakértőket. Ezzel a megszólalásával az ukrán kapitány is alátámasztotta, hogy a látótávolság legalább két kilométeres volt. A Panoráma jogi képviselője megjegyezte, egyébként legalább hat olyan eszköz állt az ukrán kapitány rendelkezésére, amivel érzékelhette volna a Hableányt. Borbély Zoltán a bírósági eljárás eddigi eseményeit értékelve elmondta: nem értelmezhető az a felvetés, hogy a Viking által utolért Hableánynak ki kellett volna térnie, hiszen az utolsó pillanatig még a szállodahajó utasai sem gondolták, hogy a hatalmas jármű maga alá gyűri a nála nagyságrendekkel kisebbet.

– magyarázta az ügyvéd. A felvételeken egyébként látható, hogy Lombos László, a Hableány kapitánya az utolsó pillanatban még megpróbált jobbra kitérni, de ekkor már nem lehetett elkerülni az ütközést. Borbély ennek kapcsán fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a hajó kapitánya sem élte túl a tragédiát, így a halála miatt már nem tud védekezni. A manőverezéssel kapcsolatban van egy olyan tévhit is, hogy a kisebb hajó jobban tud manőverezni. Ez nem igaz. Éppen a Viking az, amelyik gyorsabb és hatékonyabb mozgásokra képes – hangsúlyozta az ügyvéd. Borbély Zoltán kitért a plusz egy matróz kérdésére is, amelyre a büntetőperben a védelmi oldal szintén nagy hangsúlyt fektet. Mint elmondta, a jogi szabályozás nem egyértelmű, mert van olyan jogszabály, amely az utasok számához míg egy másik az orrsugárkormány hiányához köti a második matróz jelenlétét a fedélzeten. Ez azonban semmilyen okozati összefüggésben nem áll a tragédiával.

– szögezte le, emlékeztetve ugyanakkor, hogy ezt a felperesi kereset cinikus érvelésnek nevezte, holott ez tény. Egy plusz matróz sem tudta volna megakadályozni a tragédiát. Borbély Zoltán kitért a “engem nem lehet előzni jelzés” kérdéskörére is. Hangsúlyozta, hogy ez a jelzés kizárólag válaszreakció az “előzési kérelemre”, amelynek szintén megvannak a szabályai. Tehát ilyen esetben nem az előzendő hajónak kell jelezni először. Egy diszkóban csak akkor mondja egy lány, hogy nem táncolok, ha felkérik, nem egyből ezzel kezdi – mondott egy egyszerű példát Borbély. Mint mondta, a tragédiában közre játszhatott az is, hogy a Viking leengedett kormányállással közlekedett, amely csökkentette a rálátást. Ez valószínűleg azért lehetett így, mert a hajó egy korábbi balesetének egyik oka éppen a magas kormányállás volt. A bírósági eljárás az ősszel folytatódik.

Forrás: Mandiner; Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu