Pokol Béla: a Chávez-féle alkotmánypuccsot koppinthatja le a magyar baloldal
Az egykori marxista venezuelai elnök, Hugo Chávez alkotmánypuccs-receptjét követné a baloldal, amikor azt hirdetik, hogy kormányra kerülésük esetén kétharmados többség hiányában is átírnák az alaptörvényt – derül ki Pokol Béla alkotmánybíró tavaly megjelent tanulmánykötetéből, ahol arra is rámutatott, hogy a törvénytelen eljárás rossz precedenst teremtett Latin-Amerikában, és Európában is hasonlóra lehetne számítani. A szerző az alkotmányos garanciáknak az alaptörvénybe történő belefoglalását javasolja.
Pokol Béla szerint 2022-es győzelme esetén dél-amerikai típusú alkotmánypuccsot kísérelhet meg a baloldal. Az alkotmánybíró az Államcsíny és alkotmánypuccs című, 2020-ban megjelent könyvében arra figyelmeztet, hogy már 2011-ben megjelentek olyan felvetések – például a balliberális Magyar Narancsban –, amelyek elfogadhatónak nevezték, hogy az akkori ellenzék kormányra kerülve, de kétharmados parlamenti többség hiányában is alkotmányozzon, például egyszerű népszavazással. Azóta több baloldali értelmiségi – például Vörös Imre egykori alkotmánybíró, Fleck Zoltán jogász, Elek István újságíró, valamint az egykori SZDSZ-elnök Kis János – kezdte azt hirdetni, hogy a 2011-ben megszavazott alaptörvény semmis, és a választáson esetlegesen hatalomra kerülő baloldal bármilyen kis többséggel hatályon kívül helyezheti azt, mivel szerintük Magyarországon már kiépült az önkényuralmi rendszer – írja a Mindenszó.hu.
Bár ez az eljárás egyértelműen és teljes mértékben illegitim lenne – erről beszélt korábban Fodor Gábor, az SZDSZ egykori elnöke és Hack Péter, a párt korábbi frakcióvezető-helyettese, a Mandinernek pedig Kónya Imre, a Boross-kormány belügyminisztere –, Pokol Béla úgy látja, hogy egy alkotmánypuccsot jóval nehezebb megelőzni és megakadályozni, mint egy kormánypuccsot. Ezt azzal indokolja, hogy míg a kormányhatalmi szintű államcsíny még annak megtörténte előtt, titkosszolgálati eszközökkel jórészt megelőzhető, egy alkotmánypuccs esetén erre már nincs akkora esély. Ugyanis az illegitim alkotmányozási kísérlet idejére a kormányhatalmi erők már uralják az államot, ezért egyszerűen félretolhatják az állam alkotmányi kereteit, és a meg nem szerzett alkotmányozó hatalom felett rendelkezve vágnak bele az államhatalom alapjainak az átalakításába. Ezért az alkotmánybíró szerint a kormányhatalom megszerzésére legálisan készülődő, de eközben alkotmánypuccsot is előkészítő politikai szerveződések ellen még akkor kell fellépni, amikor még a kormányhatalmon kívüli státusban vannak. Ezt pedig a „belső ellenállás” növelésével, vagyis az alaptörvény védelmének megerősítésével gondolja megvalósíthatónak.
Az alkotmány illegitim átírásának megakadályozására például alaptörvény-kiegészítésként annak rögzítését javasolja a szerző, hogy az alkotmánymódosítás – vagy az új alkotmány készítése – a hatályos alkotmányos rend szerint kizárólag az Országgyűlésben és kizárólag az erre előírt módon lehetséges, míg az ezt kikerülő út alkotmányellenes és tilos. Az alkotmányos garanciának az alaptörvényen belüli rögzítése azért is fontos Pokol Béla szerint, mert akár Nyugaton is bevett gyakorlattá válhat az alkotmányellenes eljárásmód. Szavai szerint ugyanis a nyugati világ fősodrú szellemi-politikai áramlataira az jellemző, hogy még a nagyobb jogsértések esetében is elnézőek. Az alkotmánypuccs baloldali elképzelése eredetileg Hugo Chávez venezuelai elnök nevéhez fűződik, és Dél-Amerikában gyorsan teret hódított a törvényellenes precedens.
Pokol Béla felidézi, hogy a marxista vezető egy új alkotmányt akart létrehozni 1998-ban, ám nem volt meg az ehhez szükséges kétharmados parlamenti többsége. Mozgástere bővítésére ezért az általa kinevezett kormány kiadott egy rendeletet, amely alapján Chávez szűk parlamenti többsége egy bizalmi embereikből és jogászaikból álló „alkotmányozó gyűlést” hívott össze. Ezen az illegitim alkotmányozó gyűlésen előkészített alkotmányszöveget a parlament kikerülésével, közvetlen népszavazás útján akarták elfogadtatni, a referendumra vonatkozólag pedig olyan többségi kritériumokat állapítottak meg, amelyek ütköztek a hatályos alkotmánnyal. Ezután a kormány azt a kérdést intézte az alkotmányossági kérdésekben illetékes ottani legfelsőbb bírósághoz, hogy megteheti-e ezt alkotmányosan. A Chávezhez közel álló bírói többség pedig úgy érvelt, hogy bár az alkotmány hallgat a közvetlenül a nép által létrehozható alkotmány lehetőségéről, ám ez nem jelenthet tilalmat. Ezzel gyakorlatilag alkotmányosnak ismerték el Chávez tervét, amely végül meg is valósult.
Forrás: Mindenszó.hu; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
