Vajon tudják az ellenzéki pártok, hogy Gyurcsány bedarálta őket? Itt a legújabb kutatás!
A Mediaworks Hírcentruma elemzők segítségével vizsgálta meg, hogy a 106 választókerületben szeptember végére vajon kik lehetnek majd a baloldal közös jelöltjei. A kutatás eredménye nem túl meglepő: a számok alapján a DK a Jobbikkal szövetkezve összességében a jelöltek jóval több mint felét adhatja, a 2022-ben összeülő új parlament baloldali padsoraiban pedig könnyen ennél is nagyobb, kétharmados többségbe kerülhetnek, ezzel beigazolódott, hogy az ellenzéki előválasztás nem más mint Gyurcsány showműsora.
Gyurcsány Ferenc már 2011 óta a baloldal visszafoglalásán dolgozik, de az évtized végéig nem tudott átütő sikert elérni. A 2019-es európai parlamenti választáson azonban pártja, a Demokratikus Koalíció (DK) jócskán megelőzte az összes többi baloldali pártot. 2021-ben pedig az úgynevezett előválasztás intézménye ad lehetőséget a DK-elnök számára, hogy riválisait végletesen meggyengítse. A Magyar Nemzet által megkérdezett elemzők rámutattak, hogy Gyurcsány a háttéralkuk során az ismét a Karácsony-párttal szövetkező MSZP-t és a Momentumot vette célba. Gyurcsánynak ebben a törekvésében leginkább az átalakított, Jakab Péter-féle Jobbik segít. A szakértők véleményének összesítése alapján a különféle pártalkuk nyomán a 106 egyéni választókerületből hatvanban DK-s vagy jobbikos előválasztási siker várható. A közös cél eléréséhez alapjaiban járul hozzá az az átfogó DK–Jobbik-megállapodás, amely hozzáértők számításai alapján összesen 44 választókerületre terjed ki. Ennek alapján a korábbi ősellenségek harminc körzetben kimondottan támogatják egymás jelöltjeit, 14-ben pedig nem indulnak a másik jelöltjével szemben. A DK 33, a Jobbik pedig 27 helyen futhat be, és míg a radikális baloldal elsősorban a fővárosban és a nagyvárosokban, addig a Jobbik a kisvárosias, falusias jellegű körzetekben jár jól a gyurcsányi alkuval. Ne feledjük, az összességében hatvan hely elosztása a 106 választókerület 55 százalékát jelenti, tehát dominanciát teremt számukra a baloldalon.
Ezzel a történelem ismétli önmagát: 1945 után a kommunisták a kisnyilasokból lett ÁVH-sok "munkáját" felhasználva törtek hatalomra. Hetvenhat évvel később a posztkommunista DK a szélsőjobboldali politikusoktól hemzsegő Jobbikot felhasználva kívánja elfoglalni a baloldalt
– összegezte a helyzetet igen kifejező módon az egyik szakértő. A megkérdezett elemzők azt a kérdést is megválaszolták, miért éppen a Jobbikban bízik a volt kormányfő. A hozzáértői véleményeket összefoglalva valószínűleg azért, mert a DK-ra a Jobbik veszélyes a legkevésbé. Ezt támasztja alá, hogy a Jobbik még mindig vállalhatatlan Nyugat-Európában, így a pártnak nincs érdemi nemzetközi kapcsolatrendszere. Ráadásul az elmúlt években pártszakadáson és kilépési hullámokon is áteső pártnak szakértői gárdája sem igen van, így képtelen lenne kormányképes alternatívát nyújtva a DK fejére nőni. Az MSZP–Párbeszéd és a Momentum bedarálása – továbbá az LMP elsorvadása – esetén tehát Gyurcsánynak nem maradna érdemi riválisa a baloldalon.
Jelen állás szerint az előválasztáson a DK 61 választókörzetben állít jelöltet, melyből várhatóan 33-ban fog győzni. A Jobbik 35-ből 27, az MSZP–Párbeszéd 49-ből 19, a Momentum 57-ből 12, az LMP pedig 14-ből négy előválasztási sikerre számíthat az általunk megkérdezett elemzők becslései alapján. Mindemellett a Márki-Zay Péter vezette MMM 23 jelöltjéből nyolc, a párton kívüli, úgynevezett "civil" jelöltek közül pedig három győzhet. Ez azonban még mindig nem illusztrálja kellően a gyurcsányi dominancia mértékét. Önmagában az indulás még semmit nem jelent, jóval fontosabb osztozkodási szempont, hogy az összbaloldal a korábbi választáson hogyan szerepelt. A baloldal szempontjából a korábbi eredmények alapján legreményteljesebb 45 körzetből a DK 17, a Jobbik pedig 13 körzetet szerezhet meg. Ez kereken kétharmados többséget jelenthet számukra a baloldalon. Sőt ha folytatódik az MSZP szétesése, és a kilépő jelölteket ismét a DK fogadja be, az akár több mint kétharmados DK–Jobbik-arányt jelenthet a baloldalon belül.
Adódik persze a kérdés, mi lesz a többiekkel. A megkérdezett elemzők számításai szerint a baloldal legreménytelibb körzeteiből a Karácsonyt támogató pártok, vagyis az MSZP–Párbeszéd és az LMP tíz, míg a Momentum mindössze öt körzetet szerezhet. Utóbbi mindössze a baloldal által leginkább megcélozható körzetek 11 százalékát jelenti, amely nagyjából megegyezik a balliberális kutatók által Fekete-Győrék számára prognosztizált előválasztási eredménnyel. Az említett öt körzet egy részében ráadásul "pártváltó" jelölteket indít a neoliberális párt, akik előéletük alapján nekik is gyorsan hátat fordíthatnak. A Momentum esélyeit érdemben ronthatja, hogy a fővárosi körzetekben szinte mindenütt elindul vezető pártembereik ellen egy-egy ismertebb DK-s, így csökkentve a liberális párt esélyeit. Összefoglalva tehát: a DK–Jobbik-megállapodással és néhány szocialista jelölt átültetésével Gyurcsány Ferenc már a startpisztoly eldurranása előtt teret nyert az úgynevezett előválasztáson. Miután pedig a legfontosabb helyosztókra már az előválasztás előtt sor került, a procedúra már csupán egy nagy vonalaiban megtervezett előadás lesz, ahol a közönség formálisan is áldását adhatja a baloldali szerepek Gyurcsány Ferenc érdekeinek megfelelő leosztására. Ha pedig a Gyurcsány-koalíció ellenzékben marad, a bukott kormányfő kétharmada legalább a saját oldalán belül összejöhet.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
