Pesti Srácok

Deák Dániel: az olimpiaellenes baloldal arra hajlik, amerre éppen a szél fúj

Deák Dániel: az olimpiaellenes baloldal arra hajlik, amerre éppen a szél fúj

A baloldali politikusok haszonleső divatpolitizálást folytatnak, így egyebek mellett a sport kérdésében is arra hajlanak, amerre éppen a szél fúj – hangsúlyozta Deák Dániel a Magyar Nemzetnek. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette, hogy ez történt a tokiói nyári olimpia ügyében is, hiszen míg korábban a baloldali kormányok is szerettek volna hazai rendezésű olimpiát, sőt, még az Orbán-kormány idején is támogatták ezt a kezdeményezést, a Momentum 2017-es, NOlimpia népszavazási kezdeményezésével intenzív sportellenes kampányba kezdtek.

Deák Dániel emlékeztetett: a Momentum kampányszlogenje akkor úgy szólt: „Nem az olimpiára, igen a jövőnkre!” Ehhez csatlakozott az összes baloldali politikus, miközben azelőtt pár hónappal még teljes mellszélességgel kiálltak a magyar rendezésű olimpia mellett. Hasonlót tapasztalhattunk a foci-Eb kapcsán is, hiszen éveken át élesen támadták a stadionfejlesztéseket, a Puskás Arénát is pénzkidobásnak tartották, majd amikor a sportsikerek hatására már cikivé vált a sportellenes álláspontjuk, már a telt házas stadion­ban fotózkodtak – mondta. Deák Dániel emlékeztetett: a rendszerváltoztatás után az állam egyik napról a másikra kilépett a sport mögül úgy, hogy nem volt magántőke, ami a továbbiakban biztosította volna a finanszírozást. Ezt a hátrányt hozta be az Orbán-kormány 2010 után az állami szerepvállalással, amelynek keretében minden sportág finanszírozását igyekezett rendbe tenni, az infrastruktúrát fejleszteni. Az elemző hangsúlyozta, hogy az elmúlt egy évtized sportberuházásainak eredményei mára beértek: egyre sikeresebben szerepel a magyar fociválogatott, az olimpián 25 éve nem látott sikereket ért el a magyar küldöttség, rá­adásul a legfiatalabb korosztály körében egyre többen sportolnak, a menzareformnak, a mindennapos testnevelésnek és egyéb intézkedéseknek köszönhetően sokkal egészségesebben élnek.

– hangsúlyozta. Hozzátette, hogy ez a haszonleső politika inkább nevetségessé teszi őket, ráadásul még a saját követőik sem tudják hova tenni mindezt, sokan értetlenségüknek is hangot adtak emiatt. Mint ismert, Fekete-Győr András pár éve a magyar foci kapcsán még a következőket nyilatkozta: „Az nekem nem elég, már bocsánat, hogy azért, mert magyar vagyok, ezért nekem szeretnem kell a magyar focit, bármennyire is szar az. Én nem fogom ezért.” A Momentum elnöke később mégis a magyar válogatott meccsein pózolt a lelátón. A balliberális politikus hasonlóan cselekedett az olimpia kapcsán is. Jó példa a fentiekre Karácsony Gergely is, aki előbb stadionstopot hirdetett, majd a Puskás Aréna lelátójáról készített kampányképeket, de még ma is a budapesti atlétikai világbajnokság megfúrásával fenyegeti a kormányt. A főpolgármester sportellenes kampányának egyik fő támogatója egyébként a mindenhol korrupciót, visszaélést kiáltó Hadházy Ákos.

PestiSracok facebook image

Korábban pedig a DK-s Gréczy Zsolt erősen bírálta a magyar olimpiai csapat eredményeit. Néhány áldicséret mellett egy ilyen mondatot is elhelyezett bejegyzésében: „2016-ban 12. helyen végeztünk az éremtáblán, most a 15. hely jutott. Ez minden idők második legrosszabb szereplése az olimpiák történetében...” A DK politikusa megfeledkezett arról, hogy a 2008-ban, a Gyurcsány-kormány idején Pekingben a 21. helyen végeztünk az éremtáblázaton, és feleannyi érmet hoztunk el, mint idén. Messze az volt minden idők legeredménytelenebb magyar olimpiai szereplése. Amennyiben az érmek számát nézzük, akkor most a 13. helyen végeztünk, 2008-ban pedig csak a 20. helyen zártunk ebben az összevetésben. A 2016-os, Rio de Janeiró-i olimpián szerzett 15 érem a 18. helyhez volt elég az összes szerzett érem szempontjából, és „csak” azért végeztünk a 12. helyen a hivatalos éremtáblázaton, mert az aranyak számát veszik előre, ami akkor nyolc volt, de ebből hármat az úszó Hosszú Katinka szerzett. Ezt is figyelembe véve nyugodtan kijelenthetjük, hogy a mostani olimpián eredményesebben szerepeltek a sportolóink, mint az öt évvel ezelőttin, azaz a magyar sport – Gréczy Zsolt sugalmazásával ellentétben – dinamikusan fejlődik, és magyar szempontból eddig ez volt a legsikeresebb XXI. századi olimpia.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Illyés Tibor

Ajánljuk még

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.

Jelenés helyett, avagy a szív diadala Međugorjéban

Exkluzív 2023 augusztus 30.
Van egy hely a világon, ahol a hit a mindennapi élet természetes, magától értetődő része. Ahol Isten és a Szűzanya jelenléte annyira élő, hogy szinte tapintani lehet a tűző napon, a 40 fokos rezonáló levegőben, a kövekben, az áhítattól ragyogó és könyörgő arcokon. Međugorje kicsinyke település Bosznia-Hercegovinában, alig néhány kilométerre a horvát határtól, amelynek a nevét 1981 után ismerte meg a világ. Hívek tömegei zarándokolnak azóta ide az év minden napján, hogy találkozzanak az élő Istennel és a Szűzanyával, választ kapjanak legsúlyosabb kérdéseikre, hogy megérintse őket is a Béke Királynője. Soha nem volt még akkora szüksége a világnak egy óvó, intő anyai szívre, mint napjainkban, és talán soha nem áhítottuk még így a békét, mint ma, amikor ártatlan emberek veszítik életüket számlálatlanul és értelmetlenül a közvetlen szomszédságunkban, és nem létező igazságokat latolgatva attól rettegünk, legalább ne égjen holnap az egész világ. Međugorjéban mégis valami megmagyarázhatatlan nyugalom árad minden épületből, minden szegletből. Szent Jakab temploma előtt betölti a teret a halk hozsanna. Az emberek csak jönnek és jönnek, énekelnek. Odabent a templomban egymás után borulnak térdre, pár száz méterre a feltámadt Krisztus térdéről törlik a kicsorduló könnyeket és mosollyal az arcukon indulnak tovább. A hitük az, ami mosollyá változtatja a könnyeket és reménnyé az elveszettséget, békévé a békétlenséget.