Buszbaleset az M7-esen – Drámai részletekről számolt be Győrfi Pál
Mint ismert vasárnap hajnalban felborult egy magyar autóbusz az M7-es autópálya 70-es kilométerénél, Szabadbattyán térségében, a főváros felé vezető oldalon. A balesetben nyolcan meghaltak, nyolcan súlyosan, negyvenen könnyebben megsérültek. Az Országos Mentőszolgálat szóvivője elmondta hogy, viszonylag gyorsan sikerült kiszabadítani a busz alá szorult túlélőket, de még így is több, mint negyvenen sérültek meg. A mentés szigorú protokoll szerint zajlott, így nagyjából 25-30 perc alatt sikerült mindenkit ellátnia a mentősöknek. Azt is elárulta, mit tud a két súlyos sérült állapotáról.
A Mokka megszólaltatta a katasztrófavédelem Fejér megyei szóvivőjét, Szabó-Bisztricz Anettet, aki elmondta, hogy a mentést két irányból végezték, hogy minél gyorsabban átadhassák a sérülteket a mentőknek. A stúdióban megszólaltatott szakértő, Naszályi Gábor pedig hozzátette, bár elképzelhető, hogy durrdefekt okozhatta a tragédiát, a nyomozás még jelenleg is tart, így konkrét információkra csak a későbbiekben lehet számítani. Ezen túlmenően Köves Szilárd vezetéstechnikai oktató az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában azonban azt mondta, kicsi a valószínűsége, hogy a buszsofőr elaludt, hiszen sajtóhírek szerint nem sokkal a baleset előtt váltotta le kollégáját a vezetőülésben. Az erre vonatkozó rendeletnek megfelelően két sofőr dolgozott a horvátországi Krk-szigetről Budapestre tartó buszon, akiknek szabály szerint négy és fél óra vezetés után legalább 45 percet kell pihenniük, tehát egyhuzamban kilenc órát közlekedhettek. Emellett ilyen hosszú, hat-hétórás úton meg szoktak állni, tehát teljesen elfogadható vélekedés, hogy a sofőrök kipihentek voltak – mondta. A sofőr esetleges rosszullétével kapcsolatban úgy fogalmazott: egy rutinos buszsofőrről feltételezhető, hogy ha rosszul érzi magát, lassít, félreáll és szól a kollégájának, hogy nem alkalmas a vezetésre. Ha azonban hirtelen lesz rosszul, azt nem tudja kivédeni senki – fogalmazott. Hozzátette: a hivatásos buszsofőröknek legfeljebb öt évente, kortól függően akár 2-3 évente kell orvosi vizsgálatra menniük. A szakértő úgy folytatta: egy jól karbantartott busznál kevésbé valószínű, hogy műszaki hiba lépjen fel, de egyáltalán nem lehetetlen; a balesetek 2-3 százalékát okozza ilyen hiba. A durrdefekt nem jellemző a mai gumikra, ugyanakkor ha ez történik, akkor azonnali és nagyon nagy veszélyhelyzetet tud okozni. Ennek következtében a busz elhúz valamelyik irányba, és ha ezt a vezető észleli, és megpróbálja lereagálni, akkor jellemzően túl sokat vagy túl keveset mozdít a kormányon. Feltételezem, hogy megvolt a veszélyhelyzet kezeléséhez szükséges nagyfokú rutin, ugyanakkor egy olyan mozgássorozatról beszélünk, amire nem nagyon lehet felkészülni - mondta Köves Szilárd.
A nemzetközi forgalomban részt vevő autóbuszok jellemzően minden vezetéstámogató rendszerrel fel vannak szerelve, ám azt gondolom, mindegy, hány ilyen volt a járműben, egy ilyen helyzetet nagyon nehéz kivédeni, majdhogynem lehetetlen – fűzte hozzá. A buszok 80, egyes járművek 100 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhetnek autópályán, ami egy komfortos utazósebesség – jegyezte meg. A szakértő arra is kitért: baleset esetén egy buszban a leginkább a sofőr van veszélyben és azok, akik a közelében ülnek. Ha azonban a busz felborul, akkor attól függően, hogy melyik oldalára fordul, bármelyik utas veszélybe kerülhet. A súlyos sérülések elkerülése érdekében igenis használni kell az üléshez tartozó biztonsági övet a buszokon is – figyelmeztetett.
Forrás: Blikk; Fotó: Képernyőkép
