Pesti Srácok

Dokumentumfilm készült arról, hogyan éltette a kádári apparátus az arab terrorizmust

Dokumentumfilm készült arról, hogyan éltette a kádári apparátus az arab terrorizmust

Elvtársak és fedajinok – München, 1972: A terror olimpiája címmel tett közzé a hirado.hu egy dokumentumfilm-részletet, amelyben azt mutatják be, hogyan táplálta és éltette a kádári apparátus az arab terrorizmus lángját. A legújabb epizódban a magyar ökölvívó legenda, Gedó György mesél az akkori véres túszdrámáról.

Kevesen tudják, de a hetvenes években eszkalálódott nemzetközi terrorizmus egyik tranzitországa és logisztikai központja a Magyar Népköztársaság volt. Itt képezték ki és fegyverezték fel a Közel-Kelet gyilkos vágyú fanatikusait, és talán sehol másutt nem élvezhették ennyire egy gondoskodó állam vendégszeretetét a terrorizmus karmesterei.

Olyanok, mint Abu Daud, az 1972-es olimpián elkövetett terrorakció főszervezője, a Fekete Szeptember nevű palesztin terrorszervezet vezetője. A müncheni túszdrámában lemészárolt tizenegy izraeli sportoló vére azonban nem csupán palesztin mészárosaik és a dilettáns túszmentő kísérletek felelőseinek, a terrorban edzett izraeli szolgálatok segítségét elutasító németek lelkén szárad. A kádári rendszer és az arab "szabadságharcosok" vérmarketingjét nagyvonalúan befogadó, az 1968-as események bűvöletébe került nyugati sajtó éppúgy a terror térnyerésének felelőse listáját gyarapítják.

A Mikrofilm dokumentumfilm-sorozatának új részében a magyar ökölvívó legenda, Gedó György emlékszik vissza az akkor történtekre.

PestiSracok facebook image

Forrás: hirado.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.