1972
Georg Spöttle: Ötven éve, hogy terroristák gyilkoltak Münchenben – Scholz kancellár kínos pillanatai (1. rész)
Szeptember ötödikén lesz az ötvenedik évfordulója az olimpiai faluban elkövetett terrortámadásnak, amikor palesztin merénylők meggyilkoltak 11 izraeli sportolót és egy német rendőrt. Mahmúd Abbász palesztin elnök berlini látogatása alatt okozott egy pár kellemetlen pillanatot Scholz kancellárnak, amikor az rákérdezett, hogy Abbász elítéli-e ezt terrortámadást. „Az izraeliek 1947 óta összesen ötven alkalommal követtek el tömeggyilkosságot palesztin falvakban. Ötven tömeggyilkosság az egyenlő ötven holokauszttal” – válaszolt Mahmúd Abbász. Scholz egy szót sem tudott vagy akart mondani.
Ötven éve történt: Amikor még letöltendőt ért a forradalmi szónoklat – A tüntetőből mosógépszerelő, a „maoista” „ellentüntető” Demszkyből meg főpolgármester lett
Minden diktatúrázó szíves figyelmébe. Éppen ötven éve, 1972. március 15-én még börtön járt azért, ha valaki a „nem megfelelő helyen”, a „nem megfelelő témákról” beszélt. A fiatal fizikushallgató, Szalay Miklós letöltendőt kapott azért a szónoklatért – és kiállásért –, amit az örökmécsesnél tartott. Az állambiztonsági jelentések szerint ezek a „nacionalista” forradalmi megmozdulások dühítették fel annyira az ELTE maoista, szélső- vagy újbaloldali diákjait, hogy ellentüntetést szervezzenek. A vöröskokárdás, a Tanácsköztársaságra emlékező megmozdulást az a Demszky Gábor vezette, akit bár letartóztattak, végül semmi komolyabb retorzióban nem részesült. Nem csoda: impexes, pénzügyes szülei biztos „szocialista” hátteret nyújtottak, és ezt az állambiztonság is észlelte. Közben Szalay Miklóst a börtönben megfigyelték, „Alföldi” fedőnéven egy börtönspicli biztosan jelentgetett róla. Kiszabadulása után mosógépszerelőként dolgozott. Demszky? „Demokrata”, szamizdatos, „liberális”, majd főpolgármester lett. Párhuzamos történetük jól jellemzi mind a hetvenes–nyolcvanas éveket, mind a teljesen félresikerült rendszerváltoztatást.
Dokumentumfilm készült arról, hogyan éltette a kádári apparátus az arab terrorizmust
Elvtársak és fedajinok – München, 1972: A terror olimpiája címmel tett közzé a hirado.hu egy dokumentumfilm-részletet, amelyben azt mutatják be, hogyan táplálta és éltette a kádári apparátus az arab terrorizmus lángját. A legújabb epizódban a magyar ökölvívó legenda, Gedó György mesél az akkori véres túszdrámáról.Ajánljuk még
Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.
A zsidó lányok gyönyörűek, a Krasznahorkai meg egy marha
Annyira reméltem, hogy megúszom és nem kell Krasznahorkai irodalmi Nobeljéről írnom. Az irodalmi Nobel már vagy hetven éve egyébként csak annyit ér, mint az utolsó harmincban a legjobb filmnek járó Oszkár.
