Georg Spöttle: Ötven éve, hogy terroristák gyilkoltak Münchenben – Scholz kancellár kínos pillanatai (1. rész)
Szeptember ötödikén lesz az ötvenedik évfordulója az olimpiai faluban elkövetett terrortámadásnak, amikor palesztin merénylők meggyilkoltak 11 izraeli sportolót és egy német rendőrt. Mahmúd Abbász palesztin elnök berlini látogatása alatt okozott egy pár kellemetlen pillanatot Scholz kancellárnak, amikor az rákérdezett, hogy Abbász elítéli-e ezt terrortámadást. „Az izraeliek 1947 óta összesen ötven alkalommal követtek el tömeggyilkosságot palesztin falvakban. Ötven tömeggyilkosság az egyenlő ötven holokauszttal” – válaszolt Mahmúd Abbász. Scholz egy szót sem tudott vagy akart mondani.
1972. szeptember 5-én sportolónak öltözött palesztin terroristák mentek be a müncheni olimpiai faluba, ahol akkortájt még nem voltak biztonsági óvintézkedések. A merénylők egy izraeli sportolót azonnal agyonlőttek, egy másikat halálosan megsebesítettek és az olimpiai csapat kilenc tagját túszul ejtették. Az elkövetők azonnal fel is vették a kapcsolatot a hatóságokkal és 232, izraeli börtönökben fogvatartott arab terrorista szabadon bocsájtását követelték.
Ám ez nem volt minden: ki akarták szabadítani a japán merénylőt, Kōzō Okamotót. A fiatal, egyetemista férfi két japán társával pusztító merényletet követtek el a Ben Gurion repülőtéren Tel Avivban. Géppisztolyokkal lőtték az utasokat és több kézigránátot is dobtak a menekülő tömegbe. Huszonhatan vesztették életüket. Két japán egyetemistát a rendőrök lelőttek, Okamotót életfogytiglani börtönre ítéltek. A japán fiatalokat arab terroristák fanatizálták és készítették fel a merényletre.
A palesztinoknak még ez sem volt elég; ki akarták menteni a stammheimi, magasbiztonságú börtönből a Baader–Meinhof-csoport tagjait. Andreas Baader és Ulrike Meinhof az RAF, azaz a Vörös Hadsereg Frakció nevű ultrabaloldali terrorszervezet oszlopos tagjai voltak és többrendbeli gyilkosságért ültek magánzárkájukban. Mind a német, mind az izraeli kormányok egységesek voltak abban, hogy terroristákkal nem szabad tárgyalni, hiszen, ha egyszer engednek, azzal példát teremtenek és országuk zsarolhatóvá válik.
Golda Meir izraeli miniszterelnök asszony és Willy Brandt kancellár elutasították a követeléseket, ám tárgyalókkal megpróbáltak időt nyerni, hogy egy rendőrségi akcióval kiszabadítsák a túszokat. Még az Arab Liga egyiptomi képviselőjét is bevonták a megbeszélésekbe, hogy próbáljon a túszejtőkre hatni, akik azzal fenyegetőztek, hogy megölik az izraeli sportolókat, majd saját magukkal is végeznek.
Eközben a német rendőrség nagy erőkkel körbe vette az épületet, minden tetőn és erkélyen G3-as gépkarabéllyal felfegyverzett rendőrök voltak. Az akció egyik szépséghibája volt, hogy nem küldték el a tévéstábokat. A terroristák pedig élőben nézték a német televízióban, hogy mi történik odakint. Az egyik merénylő, aki Issza névre hallgatott, nagyon jól beszélt németül, így képben voltak a rendőrség tervéről. Sejtették, hogy követeléseiket nem akarják teljesíteni, így taktikát váltottak és este 21 óráig szabad elvonulást kértek a repülőtérre, hogy onnan Kairóba menekülhessenek. Hans-Dietrich Genscher belügyminiszter, aki a tárgyalások vezetője volt, látszólag belement ebbe a terve és ígéretet tett a palesztinoknak, hogy azok egy helikopterrel, a túszokkal együtt átrepülhetnek a légierő fürstenfeldbrucki támaszpontjára, majd onnan az egyiptomi fővárosba viszi őket egy repülőgép. A valódi terv természetesen teljesen más volt.
Addig jól működött a dolog, amíg a helikopter elérte a légierő támaszpontját. Az ötlet az volt, hogy öt mesterlövész egy adott jelre agyonlövi mind az öt merénylőt. Amit a rendőrök addig nem tudtak, az az volt, hogy nem öt, hanem nyolc terrorista van valójában. Ezzel a terv már dugába is dőlt. Komoly gondot okozott az is, hogy a mesterlövészek egymással nem tudtak kommunikálni és így egy rögtönzött, de koordinált kilövés sem jöhetett szóba. A hatóságok a látszat kedvéért egy Boeing 727-es repülőgépet is odaállítottak a betonra, beindították a turbinákat, ám személyzet nem volt a gépen és csak annyi üzemanyagot tankoltak bele, amely a turbinák alapjáratához szükséges volt. Az Issza nevű terrorista felment a gép lépcsőjén, hogy beszéljen a kapitánnyal és rögtön kiszúrta az átverést. Visszarohant a helikopterhez, majd elszabadult a pokol...
(Folytatása következik)
