Horváth József: a Pegasus-ügy egy hibrid háború része
A titkosszolgálati munka nem egyenlő a lehallgatással – jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjúban Horváth József, az elhárítás és a katonai szolgálat egykori műveleti főigazgató-helyettese. Elmondta: olyan korszakba jutottunk, amely veszélyesebb, mint a hidegháború volt, mert nincsenek egyértelmű játékszabályok, és a frontvonalak is elmosódtak. Kiemelte: „ezt hívják hibrid háborúnak. Ennek lényege, hogy látszólag békésen, kibertámadásokkal, pénzügyi manipulációkkal, álhírek kreálásával külső erők egyes országok, nemzetek életét befolyásolják.”
Horváth József a Pegasus-ügy kapcsán a portálnak arról beszélt: a nemzetbiztonsági szolgálatok komoly intellektuális munkát végeznek, „amelyben rendkívül fontos a törvényesség, a célirányosság és az arányosság elvének a betartása”. Hozzátette, hogy a felderítőmunka része lehet a híváslisták, cellainformációk elemzése; ezt követően, de csak a független bíróság vagy az Igazságügyi Minisztérium illetékesének engedélyével kezdődhet meg a célszemély lehallgatása. Kiemelte: számos alkalommal történik meg, hogy a bíróság vagy a minisztérium nem látja indokoltnak a lehallgatást és nem adnak engedélyt arra. Horváth József kitért arra is, hogy megfigyelési szempontból nincs különbség egy újságíró vagy egy más hétköznapi ember között. Kifejtette: ha például egy sajtóorgánum munkatársa egy külföldi szervezett bűnözői csoport vezetője érdekében lobbizik, akkor az kockázatot jelent. A főigazgató-helyettes ugyanakkor elmondta: lehallgatást kizárólag a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) végezhet. Kitért arra:
problémát okoz ugyanakkor, hogy az internet és egyáltalán az informatikai fejlesztések megsokszorozták az üzenetek továbbításának lehetőségeit. Az Iszlám Állam ügynökei például előszeretettel kommunikáltak az interneten egy számítógépes játékban. De ma már nem ritka, hogy zenei fájlokba vagy fényképekbe rejtve továbbítanak üzeneteket az ellenérdekelt felek.
Horváth József szerint több lehetőség is felmerülhet a telefonszám-lista nyilvánosságra kerülése kapcsán, amelyek közül kevésbé valószínű, hogy az izraeli cég az értékesítést követően nyilvántartotta volna, kikkel szemben használták fel a technológiát, illetve, hogy egy rivális cég dezinformált és él vissza a Pegasusszal. A szakértő azt valószínűsítette, hogy titkosszolgálati akció húzódik meg a történtek mögött. Kifejtette:
olyan korszakba jutottunk, amely talán veszélyesebb, mint a hidegháború volt. Azért veszélyesebb, mert nincsenek egyértelmű játékszabályok, és a frontvonalak is elmosódtak. Ezt hívják hibrid háborúnak. Ennek lényege, hogy látszólag békésen, kibertámadásokkal, pénzügyi manipulációkkal, álhírek kreálásával külső erők egyes országok, nemzetek életét befolyásolják.
Úgy vélte, a Pegasus-ügy a hibrid háború része:
adott egy nemzetközi újságírói csoport, amely a demokrata párti Soros Györgyhöz kötődő Amnesty International szárnyai alatt ügyködik. Nyilvánosságra hoztak egy leellenőrizhetetlen, virtuális listát, amelyet a jogvédő szervezet hatalmas elánnal kezdett el vizsgálni. Kiderült, hogy az Amnesty Internationalnek még biztonsági részlege is van, ahol ráadásul olyan szakembereket alkalmaznak, akik a telefonokon képesek voltak megtalálni egy csúcstechnológiát képező fejlesztés nyomait. Minden elismerésem a jogvédőké, de ez egy legenda.
Forrás: mno.hu; Fotó: MTI