Pesti Srácok

Önkénteseket toboroz a NASA, hogy megtudják, milyen lehet a Marson élni

Telepes csapatot toboroz a NASA, hogy szimulált körülmények között vizsgálják meg azt, hogy milyen lehet a Marson élni. Az önkéntesek a Crew Health and Performance Exploration Analog misszióhoz csatlakoznának – írja az Index.

Az első teszt 2022 őszén indul, a NASA pedig honlapján jelentette be, hogy várja az önkéntes jelentkezőket a Lyndon B. Johnson Űrközpontba, ahol marsi körülményeket szimulálnak majd a résztvevőknek. Ez a hely a NASA központjai közül az, amelynek a fő profilja az emberrel végzett űrrepülésre történő felkészítés és az ezzel kapcsolatos kutatás-fejlesztés is. Az űrközpontban végzett szimuláció során a résztvevőknek olyan problémákat kell megoldaniuk, amelyek a Holdra és a Marsra repülés során, illetve leszállás után a felszínen felmerülhetnek.

via GIPHY

PestiSracok facebook image

A résztvevők a Földön élnek majd olyan szimulált körülmények között, amelyek az űrben, vagy egy más bolygón tapasztalható fizikai, mentális és érzelmi hatásokat gyakorolnak majd rájuk. A szimulált gyakorlatok egy 158 négyzetméteres, 3D-nyomtatott modulokból felépülő létesítményben zajlanak majd. A "misszió" egy évig tart. Ez idő alatt négyen lesznek összezárva, akiknek a korlátozott kommunikációval, limitált élelmiszer- és energiatartalékokkal, illetve a meghibásodó eszközökkel is számolni kell majd. De az önkénteseknek az épületen kívül is helyt kell állniuk, és olyan feladatokat kell megoldaniuk, mint amilyeneket ténylegesen is el kell végeznie majd az első telepeseknek a Marson. Ezek között van a szimulált körülmények között zajló űrséta, a tudományos anyaggyűjtés és kutatás, de robotok irányítása is.

Forrás: Index; Fotó: nasa.gov

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.