Pesti Srácok

Polt Péter: a politika megpróbál behatolni a független intézmények életébe, de ezt figyelmen kívül kell hagyni

Polt Péter: a politika megpróbál behatolni a független intézmények életébe, de ezt figyelmen kívül kell hagyni

Az ügyész nem elítélni akar valakit, hanem az objektív igazságot keresi – hangsúlyozta Polt Péter a Magyar Jogász Egyletnek adott interjújában. A legfőbb ügyész a szervezet fennállásának 150. évfordulója alkalmából ezzel a gondolattal idézte fel Kozma Sándor, a modern ügyészség alapítójának munkásságát. A XIX. század végének kiemelkedő jogásza a szervezet működésének alapelvét így foglalta össze: az ügyész nem üldöz, hanem nyomoz, nem prekoncepcióval dolgozik, hanem a valós tényeket, az igazságot keresi.

– fogalmazott Polt Péter, aki az 1989 utáni ügyészségről azt mondta: az mentes a politikai befolyástól, független az Igazságügyi Minisztériumtól, szakmai munkáját pedig a bíróságok ítélik meg, hiszen a bíró mond véleményt a vádról. Polt Péter az Alkotmánybíróság 2004-es határozatát, és annak beemelését az Alaptörvénybe kulcsfontosságúnak tartja az ügyészség függetlensége szempontjából. Mint fogalmazott, a politika megpróbál behatolni a független intézmények életébe, de ha olyan alkotmányos garanciák védik azokat, mint Magyarországon az Alaptörvény, akkor a szakmai döntések nem vitathatók politikai szempontok szerint.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá. Az ügyészség sokrétű tevékenységéről szólva Polt Péter a nyomozati tevékenységet, a nyomozás felügyeletét, a büntetésvégrehajtás felügyeletét, a közérdekvédő tevékenységet emelte ki; utóbbival kapcsolatban a fogyasztóvédelmet, a környezetvédelmet, a gyermekek jogainak védelmét hangsúlyozta. Kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy az ügyésznek ma is korlátozottabb a nyilvánosság előtti szereplése, mint a védőnek, terheltnek, aki tulajdonképpen – kisebb törvényi korlátokkal – bármit mondhat. Ugyanakkor a legfőbb ügyész fontosnak tartja, hogy – nem egyes ügyekben, hanem általánosságban – az emberek tájékozottabbak legyenek az ügyészségről. Ezért is kezdett nyitni a szervezet, keresett új kommunikációs megoldásokat és próbál a hétköznapok nyelven beszélni az ügyészi munkáról, az egyes jogesetek általános tanulságairól.

A teljes interjú megtekinthető itt.

Forrás: ugyeszseg.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.