Pesti Srácok

Polt Péter: a politika megpróbál behatolni a független intézmények életébe, de ezt figyelmen kívül kell hagyni

Polt Péter: a politika megpróbál behatolni a független intézmények életébe, de ezt figyelmen kívül kell hagyni

Az ügyész nem elítélni akar valakit, hanem az objektív igazságot keresi – hangsúlyozta Polt Péter a Magyar Jogász Egyletnek adott interjújában. A legfőbb ügyész a szervezet fennállásának 150. évfordulója alkalmából ezzel a gondolattal idézte fel Kozma Sándor, a modern ügyészség alapítójának munkásságát. A XIX. század végének kiemelkedő jogásza a szervezet működésének alapelvét így foglalta össze: az ügyész nem üldöz, hanem nyomoz, nem prekoncepcióval dolgozik, hanem a valós tényeket, az igazságot keresi.

– fogalmazott Polt Péter, aki az 1989 utáni ügyészségről azt mondta: az mentes a politikai befolyástól, független az Igazságügyi Minisztériumtól, szakmai munkáját pedig a bíróságok ítélik meg, hiszen a bíró mond véleményt a vádról. Polt Péter az Alkotmánybíróság 2004-es határozatát, és annak beemelését az Alaptörvénybe kulcsfontosságúnak tartja az ügyészség függetlensége szempontjából. Mint fogalmazott, a politika megpróbál behatolni a független intézmények életébe, de ha olyan alkotmányos garanciák védik azokat, mint Magyarországon az Alaptörvény, akkor a szakmai döntések nem vitathatók politikai szempontok szerint.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá. Az ügyészség sokrétű tevékenységéről szólva Polt Péter a nyomozati tevékenységet, a nyomozás felügyeletét, a büntetésvégrehajtás felügyeletét, a közérdekvédő tevékenységet emelte ki; utóbbival kapcsolatban a fogyasztóvédelmet, a környezetvédelmet, a gyermekek jogainak védelmét hangsúlyozta. Kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy az ügyésznek ma is korlátozottabb a nyilvánosság előtti szereplése, mint a védőnek, terheltnek, aki tulajdonképpen – kisebb törvényi korlátokkal – bármit mondhat. Ugyanakkor a legfőbb ügyész fontosnak tartja, hogy – nem egyes ügyekben, hanem általánosságban – az emberek tájékozottabbak legyenek az ügyészségről. Ezért is kezdett nyitni a szervezet, keresett új kommunikációs megoldásokat és próbál a hétköznapok nyelven beszélni az ügyészi munkáról, az egyes jogesetek általános tanulságairól.

A teljes interjú megtekinthető itt.

Forrás: ugyeszseg.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.