Bővítené a kormány az áldozatvédelmi rendszert
Újabb törvénymódosítással bővítené a bűncselekmények áldozatainak jogvédelmi lehetőségeit a kormány. A módosítás értelmében kibővítik azon bűncselekmények körét, amelyek esetében a nyomozóhatóság a nyomozása során ismertté vált sértettet vagy feljelentőt azonnal tájékoztatja az áldozatsegítési szolgálatokról, a lehetséges támogatásokról és adatainak az áldozatsegítő szolgálat részére történő továbbításáról.
A változtatás értelmében a tájékoztatást már nemcsak a személy elleni erőszakos bűncselekmények esetén kötelesek megadni az áldozat részére. A kört ugyanis kibővítik, így már szexuális visszaélés, kerítés, gyermekprostitúció kihasználása, zaklatás, kifosztás, valamint kisebb értékre elkövetett lopás minősített esetei kapcsán is tájékoztatják az érintettek, hogyan és hová fordulhatnak segítségért. A módosítás indoklása szerint ezekben az esetekben a bűncselekmények jellege vagy gyakorisága miatt kiemelt jelentőséggel bír az áldozatok közvetlen elérése és a megfelelő tájékoztatás. Annak érdekében, hogy minél több áldozattal tudják felvenni a kapcsolatot, a javaslat átalakítja a nyomozóhatóság által az áldozatsegítő szolgálat felé történő jelzés feltételrendszerét is. Így a sértettnek már nem az adatai továbbításához kell hozzájárulnia, hanem az adattovábbítás tulajdonképpeni megtiltásáról, ellenzéséről kell nyilatkoznia. Ily módon a rendszer jogilag továbbra is biztosítja azt, hogy a sértett adatai – ha azt kifejezetten nem akarja – ne kerüljenek át az áldozatsegítő szolgálathoz.
Ahogy Varga Judit igazságügyi miniszter egy múlt heti konferencián felidézte, a kormány 2017-ben döntött az áldozatsegítés új modelljének megvalósításán, amelynek keretében áldozatsegítő központok kialakítását kezdték meg. Az első központ 2017. június 21-én, Budapesten, a Wesselényi utca 69-ben nyílt meg, majd ezt követte a miskolci, a szombathelyi, a pécsi, a szegedi, majd a veszprémi központok átadása. Legutóbb szeptember elején, Szolnokon létesült ilyen intézmény. Ahogy Varga Judit elmondta, a központok húsz kormányhivatallal együttműködve látják el feladataikat, és 2025-ig kiépül a minden megyére kiterjedő hálózat.
Az Igazságügyi Minisztérium a Mandinernek megküldött tájékoztatása szerint a tavaly tíz éves fennállását ünneplő Áldozatsegítő Vonal működésének kezdete, valamint az Áldozatsegítő Központok 2017-es megnyitása óta több mint hetvenezer bajba jutott személynek tudtak már segítséget nyújtani. A központok által nyújtott segítség a széleskörű tájékoztatástól, a praktikus, ügyviteli segítségtől az érzelmi, pszichológusi segítségnyújtáson át az elszenvedett sérelmekkel kapcsolatos jogi kérdésekben való segítségnyújtásig terjed. Ezeket összességében a jogszabály szerint érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatásnak nevezik, amelyek úgynevezett alacsony küszöbű szolgáltatások lévén nem kötöttek rendőrségi feljelentéshez, büntetőeljárás megindításához.
Mint a portál megtudta, klasszikus értelemben vett utánkövetés nincs a rendszerben, azonban az érdekérvényesítés elősegítését a központok munkatársai mindaddig biztosítják, amíg az áldozat bűncselekmény miatt megváltozott élethelyzete megnyugtatóan rendeződik. Ez jelentheti az anyagi krízishelyzet feloldását például azzal, hogy a központ azonnali pénzügyi segély igénylésében segíti az áldozatot – közreműködve a kormányhivatal hatósági eljárásában –, vagy azt, hogy a pszichológus munkája nyomán az áldozat bűncselekmény okozta belső feszültsége csökken, traumájának feldolgozásához megkapta a megfelelő segítséget. De előfordulhat az is, hogy a központ segítsége abban áll, hogy a biztonságos szálláshellyel nem rendelkező emberkereskedelem áldozatát egyfajta közvetítőként és együttműködő szervezetként hozzásegíti a védett szálláshelyre jutáshoz.
Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/Mészáros János
