Pesti Srácok

Erdő Péter: az Eucharisztikus Kongresszus fontos üzenetet képviselt korunk egyháza számára

Erdő Péter: az Eucharisztikus Kongresszus fontos üzenetet képviselt korunk egyháza számára

Elutasítás helyett a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson tapasztalt szelíd egységet szorgalmazott Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek beszédében, aki a vértanú Szent Istvánról elnevezett, a római magyarok templomaként ismert bazilikában mutatott be misét vasárnap.

Erdő Péter a napi evangéliumi szakaszhoz fűzött homíliájában a krisztusi közösségről beszélt. Úgy vélte, bátran ki kell mondani, hogy Krisztus egyháza nem zárható földi határok közé. Hozzátette, hogy a Krisztussal való kapcsolatot tekintve senki sem lehet közömbös: személyes kapcsolatról van szó. Van, aki találkozik Krisztussal, van, aki elutasítja, de ilyenkor nem létezhet semlegesség. Kijelentette: amikor egy szervezethez, közösséghez tartozunk, akkor Jézus fontosabbnak tekinti az emberi viselkedés lényegi tartalmát, mint a címkét vagy az elnevezést.

– mondta Erdő bíboros. Hálát adott a szeptember 5. és 12. között Budapesten rendezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusért (NEK), amelyet a magyar katolikus egyház története felejthetetlen eseményének nevezett.

PestiSracok facebook image

– jelentette ki a bíboros.

A Mindszenty József bíboros egykori címtemplomaként ismert Santo Stefano Rotondo-bazilikában bemutatott misén Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, Német László megyéspüspök, a vajdasági Nagybecskereki Egyházmegye főpásztora, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) egyik új alelnöke, Tóth Tamás, az MKPK titkára, Kocsis Fülöp görög katolikus érsek, metropolita, valamint a Rómában szolgáló magyar papok koncelebráltak. A misén többek között részt vett Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.

Forrás: MTI; Fotó: iec2020

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)