Magyarországot méltatta moszkvai beszédében Szergej Lavrov
Szergej Lavrov a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyetemének (MGIMO) szerdai tanévnyitóján méltatta az országaink közötti kapcsolatokat. Az orosz külügyminiszter szerint Oroszország jó viszonyt ápol azokkal az európai országokkal, amelyek kormányai a nemzeti érdeküket követik és igyekeznek kielégíteni a lakosságuk igényeit.
Ha egy országnak olyan kormánya van, amely a nemzeti érdekkel foglalkozik, olyan projektekkel, amelyek megfelelnek majd a lakosság igényeinek, a gazdaság igényeinek, a növekedésének, és olyan partnereket keres, akik a lehető leghatékonyabban tudják segíteni e problémák megoldását, akkor nekünk nincs semmi problémánk az adott közép- vagy kelet-európai országgal, vagy a világ bármely más országával fennálló viszonyban – mondta Lavrov.
Magyarországot, Lengyelországot olyan országnak nevezik, amely nem engedelmeskedik az Európai Unió közös normáinak és elveinek, amely népszavazást tart, amely megkérdőjelezi az LMBT-jogokat. Magyarországon egy pontosan ugyanolyan törvényről tartottak népszavazást, mint amilyen az Oroszországi Föderációban van. Senkinek nem tilt meg semmit, egyszerűen csak adminisztratív felelősséget vezet be az LMBT-ideológia kiskorúaknak történő propagálása miatt
– tette hozzá. Lavrov elmondta, Oroszország és Magyarország között szoros együttműködés van humanitárius kérdésekben. Rámutatott, hogy a felek kiállnak a keresztények védelmében, egyebek között a Közel-Keleten is.
Egyébként Lengyelország sem szégyelli a múltját és a jelenét, más európai országokban azonban, amikor arról kezdünk beszélni, hogy fel kell emelni szavunkat a keresztények védelmében, azt mondják: "ez nem polkorrekt"
– mondta a miniszter. Az orosz diplomácia vezetője elmondta, hogy Oroszországnak számos kelet-európai országgal vannak közös gazdasági projektjei, ám a Csehországgal való együttműködés ezen a téren megszűnt.
Csehországgal is voltak terveink, ám az elmúlt hónapokban Csehország úgy döntött, hogy oroszgyűlölő irányvonalat vesz fel, durván diszkriminatív döntéseket hozott, egyebek között azzal, hogy kizárta a Roszatomot az új atomerőművi blokk építésére kiírt pályázatból, és mindezt olyan kitalációkkal indokolta, amelyeket megint csak senki sem bizonyított. Már megszoktuk, hogy minden halálos bűnnel megvádolnak bennünket anélkül, hogy bármilyen bizonyítékot felmutatnának. És a releváns tényekre vonatkozó kéréseinket figyelmen kívül hagyják. Ez nagyon komolytalan álláspont, amely egyszerűen leleplezi a Nyugatnak azt a vonalát, hogy alaptalan ruszofóbia révén fokozza a feszültséget
– fogalmazott a miniszter. Megismételte, hogy Moszkva szerint a nyugati országoknak nincs joguk a "tanító pozíciójából" tárgyalni Oroszországgal, amely kizárólag egyenrangú kapcsolatok kiépítésére törekszik más államokkal. Mint mondta, Moszkva számára nem cél a konfrontáció, még kevésbé az elszigetelődés, ezért nyitott az interakcióra a nyugati országokkal, ha változtatnak a kioktató hozzáállásukon.
Így senkivel sem lehet beszélni, Oroszországgal pedig a legkevésbé. Terveink alapja az, hogy országunk lakossága szilárdan támogatja az Oroszországi Föderáció szuverenitásának megerősítését, a környező országokkal való jószomszédsági politikáját és a jó kapcsolatok fejlesztését mindazokkal, aki erre becsületesen, egyenlő alapon kész.
– hangsúlyozta. Kifejezte reményét, hogy Joe Biden amerikai elnök és Emmanuel Macron francia államfő tartani fogja magát ígéretéhez, s nem fog a demokrácia elterjesztésével kísérletezni más országokban. Óriási hibának nevezte, hogy a nyugati rendszert próbálták meg bevezetni Afganisztánban. Szólt arról is, hogy Oroszország és az Egyesült Államok újabb kapcsolatfelvételre készül a kiberbiztonság kérdésében. Kitért a szeptember 17-19. között megtartandó orosz parlamenti választásokra is. Megjegyezte: azokon annak ellenére is rengeteg nemzetközi megfigyelő lesz, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a távolmaradás mellett döntött. Felhívta a figyelmet az állandó videomegfigyelésre is. Végső soron, bár a megfigyelők fontosak, természetesen az orosz állampolgárokon múlik, hogy hogyan éljük az életünket, és hogy milyen összetételben fog a parlamentünk új törvényt alkotni – nyilatkozott a tárcavezető.
Forrás: MTI; Fotó: EPA/RUSSIAN FOREIGN AFFAIRS MINISTRY HANDOUT