Semjén Zsolt: a vadászat még nem állt olyan kihívás előtt, mint most

Semjén Zsolt a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) hatvanhetedik közgyűlésének megnyitóján, a Hungexpón a vadászat legitimitását többi között azzal indokolta, hogy az ember antropológiájának meghatározó része az ősidőktől származó vadászszenvedélye. Mint mondta, ennek mai megvalósulása a vadászati kultúra. Semjén Zsolt szerint mindezek miatt nem nekünk kell magyarázkodnunk a tekintetben, hogy miért vadászunk; az szorul magyarázatra, hogy miért tagadja meg valaki az őseinek az örökségét, és miért tekint előítéletesen a vadászokra és a vadászatra.

Kiemelte: sem agrárium, sem erdőgazdálkodás, sem valódi természetvédelem nem létezik fenntartható vadászat nélkül, amelyre egyúttal a mennyiségi és minőségi vadgazdálkodáshoz is szükség van. Semjén Zsolt véleménye szerint, ha ezeket az érveket a társadalomnak elmondják, akkor lesznek ugyan viták, de most van az a pillanat, amikor defenzívából offenzívába kell átmenni, mert ha ezt most nem tesszük meg, a gyerekeink és az unokáink már nem fognak vadászni. Ez pedig – mint fogalmazott – az emberiség egyik nagy értékének és nagy hagyományának a pusztulását jelentené.

A miniszterelnök-helyettes arról is beszámolt, hogy Magyarországon a vadászat védelmét piramisformában alakították ki. A következő hetekben tartó világkiállítás a piramis csúcsa, a következő szinten az ország három részében kialakított nagy múzeumi kiállítások állnak. Közölte: Keszthelyen a látogatók Windich-Grätz herceg és Hidvégi Béla vadász gyűjteményét tekinthetik meg. Vásárosnaményban magángyűjteményekkel, az ország középső részén, Hatvanban az Országos Vadászati Múzeumban a Kárpát-medence vadászati értékeivel találkozhatnak az érdeklődők. A piramis következő szintjén pedig az országban működő 1500 vadásztársaság által szervezett helyi rendezvények állnak. Ezek azt szolgálják, hogy közel vigyék az emberekhez a vadászat értékeit.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Varga György