Pesti Srácok

Varga Judit: minden Magyarországon bajba jutott állampolgárt azonnali segítséghez kell juttatni

Varga Judit: minden Magyarországon bajba jutott állampolgárt azonnali segítséghez kell juttatni

Az a cél, hogy Magyarországon minden bajba jutott állampolgár, minden bajba jutott honfitárs azonnali és testreszabott segítséghez juthasson – mondta az igazságügyi miniszter kedden, a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Varga Judit hétfőn adta át a szolnoki Áldozatsegítő Központot, amely a nyolcadik ilyen intézmény az országban.

Az igazságügyi miniszter a rádióműsorban célnak nevezte, hogy 2024-ig minden megyeszékhelyen legyen egy fizikailag is elérhető ilyen központ, egyúttal jelezte, hogy ezek mellett már évek óta folyamatosan működik – napi 24 órában, a hét minden napján hívható – áldozatsegítő vonal is, amelynek száma 06 80 225 225. A tárcavezető azt nevezte a legfontosabbnak, hogy a bajba jutott állampolgárokat a lehető leggyorsabban, a helyzetükre szabott, legmegfelelőbb segítséghez juttassák, legyen szó jogi segítségnyújtásról, jogi tanácsadásról, azonnali pénzügyi segélyről, rendőrségi feljelentés megtételében való segítségnyújtásról vagy komolyabb krízishelyzetbe került emberek esetében védett házhoz való eljuttatásról.

– hangsúlyozta a miniszter. Varga Judit közölte: egy több mint egy éve elfogadott jogszabálymódosításnak köszönhetően bevezették Magyarországon az áldozatok közvetlen megszólítását célzó, opt-out rendszerként emlegetett elérési mechanizmust.

PestiSracok facebook image

– mondta. Terveik között szerepel, hogy a személy elleniek mellett más bűncselekményekre is kiszélesítsék ezt a rendszert. Az igazságügyi miniszter szólt arról, hogy tavaly egy országos kommunikációs kampányt is indítottak, amelynek során létrejött a vansegitseg.hu portál az áldozatok minél szélesebb körű informálása céljából, továbbá Áldozatsegítő Központ néven Facebook-oldal is működik.

– jegyezte meg a tárcavezető.

– mondta Varga Judit, hozzátéve: a telefonvonalat 11–12 ezres évi hívásszám jellemzi, az Áldozatsegítő Központokban dolgozók pedig évente 2–4 ezer közötti esetszámot dolgoznak fel. Kiemelte: a kormányhivatalok nagyon sokféle szolgáltatást nyújtanak már, ami szintén ennek a rendszernek a része. Az Áldozatsegítő Központokban emberséges, az adott szituációhoz alkalmazkodó, lelki segítségnyújtásra van lehetősége az áldozatnak.

Forrás: MTI; Fotó: Varga Judit Facebook-oldala

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.