A délvidéki vérengzés áldozataira emlékeztek Csúrogon
Az 1944-1945-ben ártatlanul kivégzett magyar áldozatokra emlékeztek Csúrogon. A megemlékezésen Hajnal Jenő, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke úgy fogalmazott: a megbocsátás elsősorban mély emberi, lelkületi érzés, amely kerüli a külsőségeket, de néha szavak nélkül is hat, és a gyermekeinkre, unokáinkra a megbékélés feladatát, terhét és emberi méltóságát kell örökül hagyni.
Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete beszédében kiemelte, olyan áldozatokra emlékeztek Csúrogon, akiket egy eszmerendszer nevében gyilkoltak meg brutális kegyetlenséggel azért, mert magyarok voltak. Mára viszont valósággá vált, ami néhány éve még elképzelhetetlen volt, és a magyar-szerb kapcsolatok hihetetlen mértékben fejlődtek, és a két ország két hónappal ezelőtt stratégiai partnerségről állapodott meg. Teleki Júlia túlélő arról beszélt, sokáig emlékezni sem volt szabad arra, ami Csúrogon történt. Hozzátette: azt szeretné, ha a fiatalok is megismernék az itt történteket, és együtt emlékeznének azokkal, akik évtizedek óta őrzik az áldozatok emlékét. Az áldozatok emlékművét Csúrogon 2013-ban állították, akkor Áder János magyar és Tomislav Nikolic akkori szerb államfő is fejet hajtott a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzettek előtt.
A második világháborúban Jugoszlávia német lerohanása után, 1941 áprilisában a Délvidék magyar fennhatóság alá került. Újvidéken és környékén a magyar honvéd- és csendőralakulatok által 1942 elején végrehajtott partizánvadász rajtaütésekben mintegy 3-4 ezer ember vesztette életét, főként szerbek és zsidók. Az 1942-es „hideg napok” után két és fél évvel, az 1944. október 17-től 1945. február 1-ig tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorlásában a becslések szerint legalább 20 ezer délvidéki magyar halt meg. A legvéresebb események színhelye Csúrog, Mozsor és Zsablya volt, ahol szinte a teljes magyar lakosságot kiirtották. A túlélőket gyalogmenetben a járeki gyűjtőtáborba vitték, ahol hat-nyolc hónapot kellett eltölteniük. A nélkülözésekbe több ezren belehaltak, a túlélők soha nem térhettek vissza otthonaikba. A történtekről 1990-ig beszélni sem lehetett. A szerb kormány 2014-ben, hét évtized után helyezte hatályon kívül a három vajdasági település (Csúrog, Mozsor és Zsablya) magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó határozatot.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Molnár Edvárd
