Pesti Srácok

A magyar nemzetpolitikát a kiszámíthatóság és folytonosság jellemzi

A magyar nemzetpolitikát a kiszámíthatóság és folytonosság jellemzi

Potápi Árpád János a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szakbizottsági ülésén a járványhelyzethez való alkalmazkodás és a közös újrakezdés szempontjából értékelte a nemzetpolitika eredményeit. Az államtitkár szerint kiszámíthatóság és folytonosság jellemezte a tavalyi és az idei nemzetpolitikát, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy programjaik átkerültek az online térbe, új színtereket nyitottak a külhoni magyarsággal való kapcsolattartásban.

Az államtitkár beszámolt az idei - a nemzeti újrakezdés évéhez kapcsolódó - pályázatokról, a nemzeti jelentőségű intézmények támogatásáról, az erdélyi orvosi lakások építéséről, a magyar nyelvű oktatás támogatásáról, határon túli óvodák és bölcsődék "rendszerszintű" építéséről, felújításáról, valamint a magyar nyelvű felsőoktatás támogatásáról, amelyek közül a komáromi Selye János Egyetemet emelte ki. Az államtitkár beszélt az egyházi és civil szervezetek támogatásáról, a Szülőföldön magyarul program kiterjesztéséről és a babacsomagok biztosításáról is, valamint szólt a határon túli gazdaságfejlesztési programok eredményeiről, amelyek célját a hálózatosodásban jelölte meg. A sport nemzetpolitikai jelentőségének növekedéséről szólva Potápi Árpád János jelezte: jó néhány sportág fejlesztését támogatják a határon túli területeken és ennek látszanak az eredményei. Példaként említette, hogy Szlovákia egyik legsikeresebb labdarúgócsapata a DAC Dunaszerdahely, egy magyar együttes; Románia bajnokcsapata pedig a székely Sepsiszentgyörgy női kosárlabdacsapata.

– hangoztatta. A kormánypárti politikus célként említette, hogy anyaországi mintára minden Kárpát-medencei magyar iskolában bevezessék a mindennapi testnevelést, amit a gyerekek elhízása, mozgáshiányos állapota vagy a cukorbetegség indokol. Hozzátette: 1450 Kárpát-medencei iskolába juttatnak el mintegy százezer forint értékű sportszercsomagot. A magyar diákok határon túli kirándulását lehetővé tevő Határtalanul programról szólva kiemelte az oltás fontosságát, mondván a kirándulásokat "gyakorlatilag nem lehet lebonyolítani" vakcina felvétele nélkül, ugyanis azt arról szóló igazolást kérik a határokon. Az államtitkár egyúttal mindenkit az oltás felvételére buzdított, mivel – tette hozzá – a kormány nem tervez a korábbiakhoz hasonló korlátozásokat, lezárásokat.

PestiSracok facebook image

Zsigó Róbert, a családokért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti államtitkára a magyar családokat érintő intézkedésekről beszélt. Előadásában a családtámogatási rendszer célkitűzéseinek és elemeinek részletes ismertetése mellett kitért arra, hogy 2010 óta Magyarországon háromszorosára nőtt az erre a célra fordított összeg a költségvetésben. A jövő évi büdzsében ez az összeg a nemzeti össztermék (GDP) 5 százalékát teszi ki. Zsigó Róbert úgy folytatta: a családtámogatási rendszer bevezetése nélkül 120 ezerrel kevesebb gyermek született volna Magyarországon. 2010 óta itt nőtt legnagyobb mértékben a gyermekvállalási kedv, a születések száma, több házasságot kötnek és kevesebb a válás.

– hangsúlyozta. Közölte: a kormány ezeket az eredményeket a járvány alatt is meg akarta őrizni, ezért számtalan intézkedést hoztak, például ekkor indították el "minden idők legnagyobb" otthonteremtési programját. Zsigó Róbert előadásában úgy összegzett:

Az államtitkár utalt rá, hogy következő hetek, hónapok döntéseit a nemrég lezárt nemzeti konzultáció eredménye fogja befolyásolni, amelyben 1,4 millió ember mondta el a véleményét. Abban szó volt a minimálbérről, a hitelmoratóriumról, a családok szja-visszatérítéséről, a gyermekek védelméről és a családtámogatás megőrzéséről – sorolta, majd a kormány elsőrendű céljaként jelölte meg a családbarát ország építését. Az ülés elnöke, Sölch Gellért, az Emberi Erőforrások Minisztériuma stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára bevezetőjében a tizenegy éve történt nemzetstratégiai fordulatot és eredményeit méltatta. Hozzáfűzte: 2010 óta jelentős forrásokkal támogatta a kormány a határon túli magyarságot, amelyet így sikerült is megerősíteni. Az anyaországi és határon túli egyetemek között is mélyült az együttműködés; jelenleg több mint ezer határon túli magyar hallgató folytat felsőoktatási tanulmányokat Magyarországon.

Forrás: MTI; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.