Pesti Srácok

Novák Katalin: a magyar fennmaradás záloga a magyar család

Novák Katalin: a magyar fennmaradás záloga a magyar család

A magyarság megmaradásának és az erdélyi magyarság szülőföldön való megmaradásának kulcsa a fiatalok kezében van – jelentette ki a családokért felelős tárca nélküli miniszter szerdán, Budapesten, a Lőrincz Csaba-díj átadóján. Novák Katalin köszöntőjében úgy fogalmazott: minden döntés, amelyet két magyar fiatal a gyermekvállalás mellett hoz meg, egy lépés a nemzet megmaradása érdekében.

Hozzátette: idén október 6-án, a nemzeti gyásznapon nemcsak az első felelős magyar miniszterelnökre és az aradi tizenhármakra, hanem Lőrincz Csabára is emlékeznek.

– emelte ki Novák Katalin. A 2008-ban elhunyt politikus, szakértő, egyetemi oktató és publicista nevét viselő, a kiemelkedő külpolitikai, nemzetpolitikai tevékenységet elismerő díjat az idén Kiss Tamás szociológusnak, demográfusnak, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezető kutatójának ítélte oda a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány. Az átadóünnepségen Novák Katalin hangsúlyozta: a kormány családpolitikájának az a célja, hogy megszüntesse a gyermekvállalás előtt álló akadályokat.

PestiSracok facebook image

– mondta a miniszter. Novák Katalin a határon túli közösségek helyzetéről szólva kijelentette: a Lőrincz Csaba által formált kedvezménytörvény után szűk egy évtizeddel vissza tudták adni a magyar állampolgárságot a határokon túl élőknek, az anyaország támogatásával magyar bölcsődéket, óvodákat, iskolákat építenek, segítik a határokon túl élő magyar közösségeket és a helyi vállalkozásokat is. Kitért a Köldökzsinór programra, amely azt üzeni: "számon tartunk és számítunk rád".

– fogalmazott. Megjegyezte: a közelmúltban Budapesten tartott demográfiai csúcson is azt fogalmazták meg a résztvevők, hogy a fenntarthatóság záloga a család.

– tette hozzá Novák Katalin. Az idei díjazott, Kiss Tamás munkásságát méltatva a miniszter kiemelte: a jó döntésekhez, a határokon átnyúló gondoskodás megalapozásához a felelős nemzet- és családpolitikához tisztán kell látni, ehhez pedig olyan színvonalas kutatói és tudományos munkára van szükség, mint amit Kiss Tamás végez.

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója arról beszélt: a díjátadó és a díjazott személyének üzenete, hogy nem a rendszeresen változó államhatárok a fontosak, hanem az, hogy szülőföldként tudjuk belakni a Kárpát-medencét, ahol a magyarság ezer éve él. Hozzátette:

Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kiemelte: a nemzetpolitika olyan stádiumba érkezett, amikor sokkal erőteljesebben be kell lépnie a szakpolitika területére.

– mondta, hozzátéve, hogy ebben a folyamatban nélkülözhetetlen szerepe van annak a független kutatói munkának, amit a Bálványos Intézetben Kiss Tamás és kutatótársai végeznek. Németh Zsolt a díj névadójáról elmondta: 1959-ben született Erdélyben, 1986-ban települt át Magyarországra, a Fidesz kisebbségi és külügyi szakértője volt, 2000 és 2002 között a Külügyminisztériumban helyettes államtitkári pozíciót töltött be. Értékelése szerint a rendszerváltás utáni Magyarországon a nemzetpolitika területén dolgozók körében Lőrincz Csaba rendkívüli tekintélynek számított. Jól ismerte a nemzetközi környezetet, és elgondolásait ebben a komplex koordinátarendszerben tudta elhelyezni.

– tette hozzá.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere ismertette: Kiss Tamás 1977-ben született Marosvásárhelyen. Egyetemi tanulmányait a Babes-Bolyai Tudományegyetemen szociológia szakon végezte, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Századvég Politikai Iskolájában tanult. Doktori fokozatot a Pécsi Tudományegyetem bölcsészettudományi karán szerzett. Kitért arra: Kiss Tamás munkáját szakmai rigorózusság, pontosság, világos gondolati struktúra és "politikamentesség a politika mentén" felfogás jellemzi.

– fogalmazott Antal Árpád.

Az átadót követően tartott előadásában Kiss Tamás a székelyföldi romák helyzetéről és annak nemzetpolitikai kérdéseiről beszélt. Elmondta: Erdélyben 105 ezer magyar nyelvű roma kapcsolódik intenzíven a magyar intézményrendszerhez, Székelyföldön pedig mintegy 55 ezer magyar nyelvű roma számára az ottani magyar világ jelenti a fősodort. A kitüntetettet Nagy János felvidéki képzőművész bronz emlékplakettjével jutalmazták, továbbá megnevezhet egy egyetemi hallgatót, aki egyhónapos brüsszeli ösztöndíjat kap.

Forrás MTI; Fotó: MTI/Soós Lajos

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.