A gyermekvédelmi törvény a gyermekek védelméről és a szülők jogairól szól
A gyermekvédelmi törvény a gyermekek védelméről és a szülők jogának biztosításáról szól. A szülők joga, hogy a gyermekeiknek vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak – közölte az igazságügyi miniszter egy csütörtöki, budapesti konferencián. Varga Judit a Következő ezer év a gyermekekért című tanácskozáson azt mondta: a gyermekvédelmi törvény azt az evidenciát rögzíti, hogy a gyermek nevelése meghatározásának a joga egyedül a szülőt érinti.
A Velencei Bizottság az európai standardokkal összhangban állónak találta a törvényt, és az Európai Unió alapjogi chartája szerint is a szülők joga, hogy a gyermekeiknek vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak
– emelte ki. Azt mondta: amikor a gyermek először találkozik családon kívüli közösséggel, fontos, hogy milyen külső ingerek érik, mert azok meghatározzák a felnőtté válás útját.
A kormány felelőssége, hogy védje ezt az utat
– jelentette ki. Ismertette: a gyermekvédelmi törvényben a kormány az alkotmányos identitást védi, semmiféle diszkrimináció nincs benne, és semmilyen szabályt nem sért meg.
A törvény a nagykorú állampolgárokra nem vonatkozik, Magyarországon mindenki szabad ember, úgy él, ahogy szeretne, és a szexuális kisebbség jogai is védve vannak
– tette hozzá. Kiemelte: a nemzeti nevelésről szóló törvény nemzeti hatáskörbe tartozik, uniós jognak ott "nincs keresnivalója".
A törvényt azonban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárással támadta meg, majd azt mondták, hogy Magyarország nem tartotta be a válaszadási határidőt. Az ideológiai harc megakasztotta a helyreállítási tervet is, amelyet Magyarország az elsők között nyújtott be
– tudatta. A miniszter szerint a törvény elleni támadás célja, hogy eltüntesse a természetes közösségeket – amelyek alapegysége a család –, és amelyekből Magyarország szuverenitása épül fel.
Magyarország akkor is meg fogja védeni az identitását, ha ránk küldik az egész Rajnát is
– jelentette ki. Varga Judit beszámolt arról, hogy az igazságügyi tanácsban Magyarországnak meg kellett vétóznia a gyermekügyi stratégiával kapcsolatos uniós politikai nyilatkozatot, mert beletettek olyan mondatokat, "provokatív részleteket, amelyek vörös vonalak Magyarországnak".
Brüsszelnek az volt a célja, hogy ezeket a mondatokat elfogadják, így később hivatkozási alappá, majd valódi jogszabállyá váljanak
– mondta. Beszélt arról is: az alaptörvény szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között, referenciapont az egész közösségnek, valamint meghatározza az egyén és a közösség viszonyát és a felelősségük rendjét.
A családok támogatása, a munka elismerése, a közösség iránt érzett felelősség és a keresztény elköteleződés a magyar nemzet szuverenitását meghatározó kérdés, ezért ezekben az országnak joga van saját döntéseket hozni
– emelte ki. Varga Judit kitért arra is, hogy a magyar gazdaságpolitika kihagyhatatlan eleme a családpolitika.
A kormány a világon egyedülállóan a GDP (bruttó hazai termék) 5 százalékát fordítja családtámogatásokra, és a demográfiai problémákat sem migrációval, hanem a családpolitikával szeretné kezelni. A család láthatatlan lelki kötőanyagot jelent a nemzetben
– mondta a miniszter, aki szerint a következő ezer év a gyermekekért Magyarországon jó alapokkal indul, és a jövőben, ha mi, magyarok kitartunk a hagyományos értékek tisztelete mellett, akkor példát tudunk mutatni az egész világnak.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi
