Pesti Srácok

Félárbócon a nemzeti lobogó a Parlament előtt: 65 éve verték le a forradalmat

Félárbócon a nemzeti lobogó a Parlament előtt: 65 éve verték le a forradalmat

Katonai tiszteletadás mellett Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében felvonták, majd félárbócra engedték Magyarország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 65. évfordulóján, csütörtökön délelőtt Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A kegyelet kifejezéseként a lobogó egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.

A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel szakadó esőben, majd a Szózat zenéjére eresztették félárbócra. Az eseményen közreműködött a honvédség központi katonazenekara és a Nemzeti Lovas Díszegység. A Parlamentre egy fekete gyászzászlót is kitűztek. Napközben délután négy óráig protokollmentes megemlékezést tartanak a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájánál. Emellett országszerte tartanak megemlékezéseket és gyújtanak gyertyát a forradalom áldozataira emlékezve. Este ismét koncerttel is emlékeznek az áldozatokra Budapesten, a Szent István-bazilikában. A 18 órakor kezdődő emlékkoncerten a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Magyar Rádió Énekkara előadásában csendül fel Mozart Requiem című műve Antal Mátyás vezényletével.

November 4-ét a kormány hivatalosan 2013-ban nyilvánította nemzeti gyásznappá.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.