nemzeti gyásznap
Megfogyva bár, de törve nem
Milyen igazak Vörösmarty Mihály szavai a Szózat című versében, amelyet 1836-ban írt. Utalva az előző évszázadok honvédő harcaira, amelyeket a magyarok vívtak Árpád fejedelem vezérletével a 907-es pozsonyi csatától, a török elleni végvári küzdelmeken, Hunyadiakon- a Rákóczi-szabadságharcon át a XIX. századi reformküzdelmekig.
Nemzeti gyásznapot tartanak Csehországban a prágai lövöldözés áldozataiért
Nemzeti gyásznapot tartanak szombaton, egy nappal karácsony előtt Csehországban a prágai Károly Egyetemen csütörtökön történt lőfegyveres támadás halottairól és sebesültjeiről megemlékezve.
Felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtt
Katonai tiszteletadás mellett, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Kajári Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese jelenlétében ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján szombaton az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
Felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az aradi vértanúk előtt tisztelegve
Katonai tiszteletadás mellett, Vargha Tamás a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és Kajári Ferenc vezérőrnagy a Honvéd Vezérkar főnőkének helyettese jelenlétében ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az aradi vértanúk emléknapján, péntek reggel az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
Horváth Attila jogtörténész a PS-nek: A szabadságharc eltiprói a rendszerváltás után is kivételezett helyzetben maradtak - Ferkó Dániel kérdez (Videó)
"A forradalom győzött, csak a szabadságharcot verték le. Ez egy óriási dolog volt. Az egész világ ekkor figyelt fel egyedül Magyarországra. A lyukas zászló jelkép lett az egész világon" - nyilatkozta a PS TV-nek Horváth Attila a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. A jogtörténész arról is beszélt, hogy a november 4-e után megindult bosszúhadjárat fizikai része, a gyilkolás egészen 1961-ig tartott, ezután vetették be azokat az állambiztonsági technikákat, amelyekkel nemcsak a forradalmárokat, hanem hozzátartozóikat is ellehetetlenítették. A szabadságharc eltiprói és leszármazottaik sajnos a rendszerváltás után megőrizhették privilégiumaikat.
Aradi vértanúk - Országszerte tartanak megemlékezéseket a nemzeti gyásznapon
Országszerte és a határon túl is megemlékezéseket tartanak ma az aradi vértanúk kivégzésének 173. évfordulója, október 6. alkalmából. A Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárság tájékoztatása szerint a központi megemlékezés csütörtök reggel - a hagyományoknak megfelelően - az Országház előtt kezdődik. A Kossuth Lajos téren reggel 8 órakor felvonják, majd félárbócra engedik Magyarország nemzeti lobogóját.
Félárbócon a nemzeti lobogó a Parlament előtt: 65 éve verték le a forradalmat
Katonai tiszteletadás mellett Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében felvonták, majd félárbócra engedték Magyarország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 65. évfordulóján, csütörtökön délelőtt Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A kegyelet kifejezéseként a lobogó egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.
Tisztelet a hősöknek! – Az aradi vértanúkra emlékezett Orbán Viktor
„Gloria victis” – írta a nemzeti gyásznapról megemlékező bejegyzésében Orbán Viktor, amelyben egy képet is megosztott a tizenhárom aradi vértanúról. A bejegyzéssel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, valamint az aradi vértanúk emléknapja előtt tisztelgett a miniszterelnök.
Országszerte tartanak megemlékezéseket a nemzeti gyásznapon
Országszerte és a határon túl is megemlékezéseket tartanak az aradi vértanúk kivégzésének 172. évfordulója, október 6. alkalmából. A központi megemlékezés szerda reggel – a hagyományoknak megfelelően – az Országház előtt kezdődik. A Kossuth Lajos téren reggel 8 órakor felvonták, majd félárbócra engedték Magyarország nemzeti lobogóját.Ajánljuk még