nemzeti gyásznap
Felvonták a nemzeti lobogót a Kossuth Lajos téren
Katonai tiszteletadás mellett Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében felvonták, majd félárbócra engedték Magyarország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 64. évfordulóján, szerda reggel Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A kegyelet kifejezéseként a lobogó egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.
Zászlófelvonással emlékezik az ország 1956 áldozataira
Felvonják, majd félárbócra eresztik Magyarország nemzeti lobogóját ma reggel a Parlament előtt az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezve. A Terror Háza Múzeumnál és a Szent István-bazilikánál gyertyát gyújthatnak a megemlékezők a nemzeti gyásznapon.
"Két kincsünk van: kereszténységünk és magyarságunk"
Ma száz éve, hogy 1920. június 4-én, az első világháborút követő béketárgyalásokat követően aláírták a trianoni békediktátumot, amellyel Magyarország elveszítette területének kétharmadát, és erre ma is fájó szívvel emlékezünk. Az évforduló kapcsán a határon túl rekedt testvéreinkkel, felvidéki és erdélyi lelkészekkel beszélgettünk az évfordulóról, a fájdalomról, a reménységről és arról, milyen ma magyarként határon túl élni ezzel a tragikus örökséggel.
A hűségükért kellett meghalniuk
A tizenhármakat, az 1848–49-es szabadságharc hősiesen küzdő magas rangú katonai vezetőit végezték ki Aradon a császár pribékjei 170 éve, Aradon. Október 6. emlékezete mélyen bevésődött a nemzeti öntudatba, a magyar emberek szívében kitörölhetetlen örök nyomot hagyva.
Nemzeti gyásznappá nyilvánítanák a Liberálisok a tatárszentgyörgyi romagyilkosság napját
A Magyar Liberális Párt a ma tíz éve meggyilkolt Csorba Róbertre és öt éves kisfiára, Csorba Robikára emlékezik - írják a Liberálisok szombati közleményükben. Mint többek között kifejtik: kezdeményezik, hogy a nemzeti gyásznap keretei között ezentúl minden évben február 23-án valamennyi közintézmény homlokzatára helyezzék ki a fekete gyászlobogót, az Országház előtti nemzeti lobogót katonai tiszteletadással vonják fel, majd eresszék félárbocra.Ajánljuk még
A disznóságok és a PestiSrácok - Ilyen volt az idei Vas vármegyei böllérverseny (videó és galéria)
A disznóvágásnak rituáléja van. Szakrális esemény, ami összehozza a családot, a szomszédokat és az egyik elmaradhatatlan hagyománya a magyar nemzetnek. Az évről-évre Győrváron megtartott Vas Vármegyei Gasztronómiai Fesztiválon és Böllérversenyen egy lépéssel ennél is tovább mennek, hiszen az erdélyi szórványtól a Felvidékig hozzák össze a magyarságot, sőt: velük érkezve a történelmi Magyarország népeinek képviselői is ellátogatnak a fantasztikus hangulatú rendezvényre.
Startoljunk rá a Vályogházakra!
Magyar galamb a világ tetején
Igazi világcsúcs az az eredmény, amit a most zajló postagalamb olimpián Szentesi Endre mosonmagyaróvári postagalambász Miss Olimpic 203 nevű galambja elért. A hároméves kék tojó két kategóriában is elsőként végzett, ami azt jelenti, hogy a magyar galambász két aranyérmet is átvehet a pénteken kezdődő olimpiai díjkiosztón, Hollandiában. Arra még soha nem volt példa sehol a világon, hogy egy galamb egy olimpián két kategóriában is első helyen végezzen. Miss Olimpic 203, a magyar tenyésztésű galamb tehát történelmet írt, ezzel történelmet írt, ezzel hazánkat felrepítve a világ tetejére, ebben a komoly nemzeti hagyományokkal rendelkező sportágban. Még egy hozadéka is van, lehet a szenzációs eredménynek. Magyarország egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy 2026-ban otthont adjon a következő postagalamb olimpiának - mondta a PestiSrácok.hu-nak Hegyi György, a Magyar Postagalamb Sportszövetség elnöke.
Szalai Piroska a PS-nek: A szolidaritási hozzájárulás nem pusztán a szolidaritásról szól, hanem a vidék jogos kompenzációja is (Videó)
Dobrevék újabb és újabb táblázatokkal próbálják bizonyítani, hogy Magyarország borzalmas, élhetetlen hely, csakhogy erről az Eurostatot elfelejtették értesíteni. A számok ugyanis makacs dolgok, ebből pedig kiderül, hogy a mélyszegénység a legtöbb uniós állampolgárt jobban fenyegeti, mint a magyar embereket, ráadásul a rekordmagasságba törő infláció sem tudta letörni az életszínvonalat. A PestiSrácok.hu-nak nyilatkozva Szalai Piroska elmondta: ennek oka a magas foglalkoztatottság és a gazdaság komoly teljesítménye. Utóbbi Karácsony propagandáját is kikezdi, hiszen a növekvő gazdasági teljesítmény a cégek bevételeinek növekedéséhez vezet, így pedig Budapest is több iparűzési adóhoz jut. Mivel számos vállalkozás vidéken is tevékenykedik, de Budapesten adózik, így Szalai szerint a szolidaritási adó nemcsak szolidaritás a szegényebb önkormányzatok felé, hanem egyfajta jogos kompenzáció is a vidéknek, a budapesti cégek kasszájába juttatott bevételekért.
