Pesti Srácok

Zászlófelvonással emlékezik az ország 1956 áldozataira

Zászlófelvonással emlékezik az ország 1956 áldozataira

Felvonják, majd félárbócra eresztik Magyarország nemzeti lobogóját ma reggel a Parlament előtt az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezve. A Terror Háza Múzeumnál és a Szent István-bazilikánál gyertyát gyújthatnak a megemlékezők a nemzeti gyásznapon.

A kormányzat a Nemzeti ünnepek és emléknapok Facebook-oldalán azt közölte: nyolc órától Budapesten, a Kossuth téren felvonják, majd félárbócra eresztik a nemzeti lobogót. A bazilika előtt elhelyezett 1956-os installációnál 19 órától mécsesgyújtás lesz. A Terror Háza Múzeum Hősök emlékfalánál egész nap gyertyát lehet gyújtani. Emellett a Nemzeti ünnepek és emléknapok Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján az 1956-os forradalmi eseményekhez kapcsolódó filmeket és egyéb tartalmakat tesznek közzé. Budapest több helyszínén ma még megtekinthető az Emlékképek 1956 - városi kiállítás. Az installációk a Műegyetem K épületénél, a Mammut Üzletháznál, a Bem téren, a Millenáris parkban, a Képviselői Irodaháznál, a Várkert bazárban, a Kossuth téren, a Clark Ádám téri körforgalomnál, valamint a 47-es, a 49-es, valamint a 4-es és 6-os villamos állomásain láthatók. Szerdán zárul a középiskolásoknak meghirdetett Időkapuk '56-os virtuális történelmi vetélkedő is. November 4-ét a kormány 2013-ban hivatalosan is nemzeti gyásznappá nyilvánította.

Forrás: MTI ; Fotó: MTI/Kovács Tamás

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.