Kásler Miklós: Nem jósok és celebek, hanem dedikált tudósok véleményére alapoztunk
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere beszélt a különböző vakcinák hatékonyságáról szerdai, éves miniszteri meghallgatásán. Az Emmi minisztere kiemelte: az immunitás két komponensét, a sejtes immunitást és a humorális immunitást az oltások előtt és utána harminc nappal, és a második oltás után harminc nappal és három hónap után mérték négyezerötszáz ember esetében. Kásler Miklós megjegyezte: öt hónap elteltével egyértelműen ki lehet mondani azt, hogy a humorális és a sejtes immunitás többé-kevésbé paralel alakul, de nem teljes mértékben – írja az ATV.
Ez azt jelenti, hogy sem a celluláris immunitás, sem a humorális immunitás önmagában a szervezet védettségi állapotát nem jellemzi
– jelentette ki az Emmit vezető miniszter. Azt is hangsúlyozta, hogy mind az öt vakcina esetében a sejtes immunitás is és a humorális immunitás is jelentősen emelkedett.
Az mRNS-tartalmúaknál, tehát a Modernánál és a Pfizernél elsősorban a humorális immunitás emelkedett gyorsan
– jegyezte meg, hozzátéve: az összes többinél, a vektorvakcináknál és a Sinopharm esetében az ellenanyag-termelődés folyamatosan nőtt, sőt, azt lehet mondani, hogy a Szputnyik esetében az összes többihez viszonyítva végig nagyon magas szinten maradt és alig csökkent. Ezen túlmenően Kásler Miklós arról is beszélt, hogy a vektorvakcinák egy emberre nem fertőző vírus segítségével jutnak el az emberi sejtekhez. Az adenovírus – tehát a vivővírus – ellen is termel a szervezet ellenanyagot, ha fertőző, ha nem fertőző, ha patogén, ha nem patogén. A miniszter hangsúlyozta: ez korlátozza az alkalmazhatóságukat és az újabb oltás lehetőségét, mert esetleg az adenovírus ellen termelődő ellenanyag fogja az egész komplexumot, benne a tüskefehérjét is kirekeszteni a szervezetből – írja az ATV.
Ezen túlmenően egyetlenegy adat sincs arra nézve, hogy hol van a humorális immunitásnak az a határa, ami fölött a védettség biztos, vagy hol van ez a határ sejtes immunitás esetében
– jelentette ki. Kásler Miklós szerint, ha ezt meg tudnánk határozni, még konkrétabban tudnánk erről beszélni.
De nehézség abban is van, hogy a sejtes immunitás esetében és a másik fajta humorális immunitásnál is a szervezet általános, csak az egyénre jellemző immunállapota más és más
– tette hozzá. Kásler Miklós a Sinopharmról kiemelte: ez nemcsak a tüskefehérje ellen termel ellenanyagokat és biztosít sejtes védelmet, hanem mivel az egész vírus, az összes fehérjekomponens az elölt vírusban benne van, a védettség sokkal, de sokkal több víruskomponens ellen fejlődik ki. Összességében kifejtette: mindegyik vakcina megemeli a védettséget, majd a védettség csökken.
Értelemszerűen mindegyik életkorcsoportban át kell oltani az embereket és kezdeményezni kell 3–4 hónap után a harmadik oltást
– jelentette ki Kásler Miklós a népjóléti bizottságban a miniszteri meghallgatásán.
Forrás: ATV; Fotó: MTI/Balogh Zoltán