Szijjártó: a Türk Tanácsban az együttműködés a kölcsönös tiszteletre alapul
Szijjártó Péter Isztambulban, a Türk Tanács külügyminiszteri ülésén beszélt Magyarország és a tanács többi tagjának együttműködéséről. A külgazdasági és külügyminiszter szerint a Türk Tanácsban az együttműködés egymás kioktatása helyett a kölcsönös tiszteletre alapul, amely a világpolitikából egyre inkább hiányzik, pedig megléte kezelhetőbbé tenné még a legnehezebb kihívásokat is.
A tárcavezető a Türk Tanács csúcstalálkozójáról nyilatkozva úgy vélekedett, hogy "a világpolitika tele van konfliktusokkal, támadásokkal, holott a koronavírus-járvány magával hozhatta volna a kölcsönös tisztelet kultúrájának visszatérését a nemzetközi politikai kapcsolatokba, de sajnos erre eddig nem került sor". Rámutatott: a tanács működése kiváló példája annak, hogy távol eső földrajzi térségek is szoros "kölcsönhatásban" lehetnek egymással, ha a kölcsönös tiszteletre alapítják az együttműködésüket. Emlékeztetett rá, hogy a járvány első hulláma idején a türk országok orvosi eszközökkel, kis híján egymillió védőmaszkkal, maszkgyártáshoz használatos alapanyagokkal, fertőtlenítőszerekkel segítették Magyarországot.
Amikor meg már mi tudtunk segíteni, akkor repatriálással, lélegeztetőgépekkel támogattuk a Türk Tanács országait
– mondta. Kitért arra is, hogy már Kirgizisztánnal, Törökországgal és Üzbegisztánnal is megállapodás született az oltási igazolások kölcsönös elfogadásáról.
Erről kellene, hogy szóljon a világ most már a negyedik hullámban, hogy ismerjük fel, milyen módon vagyunk egymásra utalva
– fogalmazott. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Európa soha nem állt még olyan összetett kihívás előtt a migráció terén, mint napjainkban. Szerinte ráadásul a helyzet súlyosbodása várható, ugyanis naponta már most is 30–35 ezer ember hagyja el Afganisztánt, és ez a szám növekedni fog. Leszögezte: Magyarországnak és Európának is az az érdeke, hogy a legtávolabb sikerüljön megállítani az illegális bevándorlási hullámokat, ehhez pedig szükség van a térségbeli, illetve a lehetséges migrációs útvonalak mentén fekvő országokra.
Utóbbiakat ezért nem a határaik megnyitására kellene biztatni, hanem éppen azok védelmében kellene támogatni, hogy ne engedjenek át senkit
– hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a térségbeli országokat afgánok befogadására rászorítani próbáló európai elképzelések gyakorlatilag a 2015-ös hibákat ismételték volna meg.
Az ilyen típusú nyilatkozatok semmi másra nem jók, mint hogy újabb migrációs hullámokat generáljanak
– tette hozzá. Kijelentette, hogy csak az érintett államok érdekeinek figyelembe vételével, véleményük kikérésével szabad dönteni a velük kapcsolatos kérdésekben. Beszélt arról is, hogy az európai energiaellátás diverzifikálása szempontjából nagyon fontos lenne az együttműködés a türk országokkal. Ehhez viszont szerinte elengedhetetlen lenne a kölcsönös tisztelet a "folyamatos kioktatás és leckéztetés" helyett. Elmondta, hogy Azerbajdzsán jelentős gázforrásokkal rendelkezik, amelyekkel újabb forrás nyílhat meg Európa számára, amennyiben a már meglévő vezeték kapacitását megnövelik. Emellett pedig Türkmenisztánban is komoly források találhatók.
Forrás: MTI; Fotó: Facebook