Felújították az újlipótvárosi Szent Ágoston-kápolnát
Megújult a premontrei rend újlipótvárosi Szent Ágoston-kápolnája. A kápolnát vasárnap szentmisén áldotta meg Fazakas Zoltán Márton csornai premontrei apát.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntőjében arról beszélt: az 1950-ben egy pincében kialakított kápolna "tanú".
Egyaránt tanúskodik a barna diktatúráról, amelynek idején sok ezer, a Lipótvárosban élő embert pusztítottak el. De tanúskodik a vörös diktatúráról is, amely miatt a városrészbe a háború után költöző katolikus családok csak a föld alatt kialakított, katakombaszerű templomban gyakorolhatták vallásukat
– mondta. Arra is kitért, hogy az 50-es években feloszlatott, hagyományosan fehér ruhát viselő premontrei rend tagjai a rendszerváltásig fekete reverendában, de "fehér, premontrei szívvel" szolgáltak a templomban. Az államtitkár hozzátette: a kápolna tanúskodik a jelenről is, hiszen felújítását a koronavírus-járványban februárban elhunyt Snell György esztergom-budapesti segédpüspök, a Szent István-bazilika előző plébánosa "álmodta meg". Megjegyezte: Snell György temetése után jutott arra a premontrei apáttal közösen, hogy a felújítás "becsületbeli ügy". Soltész Miklós történelmi jelentőségűnek nevezte az elmúlt időszak templom-, imaház- és zsinagógafelújításait, illetve építéseit. Hozzátéve:
A neomarxista eszmék ma is élnek és "nagy erővel törnek rá a világra". Ez az eszmeáramlat "bagatellizálni akarja a diktatúrák bűneit", ezért is fontos, hogy a Pozsonyi úti kápolna emlékeztessen a korra, amelyben létrejött. A zsidó-keresztény tanításért ugyanúgy meg kell küzdenünk, ahogy elődeinknek, az égbe törekszünk, de itt a földön vagy épp a föld alatt kell megküzdenünk mindenért.
Fazakas Zoltán Márton homíliájában arról beszélt: a kommunizmus évtizedei alatt az emberek "csak rejtekben vallhatták meg hitüket". A kápolna olyan volt, mint egy katakomba. Mint mondta, a történelem mindenki hitét próbára teszi. A rendszerváltás után a szabadság évtizedei is hoztak kihívásokat, hiszen az idős premontrei atyák halála után nehéz volt megszervezni a templom ellátását.
De ma is vannak kihívások, és míg a kommunizmus alatt frontális, de tiszta harc volt, az emberek tudták, ki elől kell elbújniuk, ma nem egyértelmű, hogy kiben lehet bízni
– tette hozzá a premontrei apát. A szentmisén részt vett Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök, a Szent István-bazilika plébánosa. Mindszenty József bíboros, hercegprímás 1948-ban nevezte ki Szigeti Lajos Remig premontrei szerzetest a Szent István-bazilika káplánjává, és bízta meg a Margit-híd pesti hídfője körüli lelkészség szervezésével. Szigeti Remig ezután vásárolta meg a Pozsonyi út 14-es ház egykori szenespincéjét, ahol 1950 tavaszán nyílt meg a Csornai Premontrei Prépostság Szent Ágoston-kápolnája. A kápolnát a rendszerváltozás előtt is a premontreiek látták el. A kápolna egyházjogilag hivatalosan a 2000-es évek végén került a Budapest-Szentistvánvárosi Szent István király plébánia (Szent István-bazilika) lelkipásztori ellátásába.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Mohai Balázs
