Kártérítést ítélt meg a bukaresti táblabíróság Tőkés Lászlónak
Kártérítést ítélt meg a bukaresti táblabíróság Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének abban a rágalmazási perben, amelyet a volt európai parlamenti képviselő többek között egykori román titkosszolgálati vezetők ellen indított, akik magyar kémnek nevezték egy televíziós műsorban. Az ítélet egyelőre nem jogerős, harminc napig fellebezhetnek vele szemben a legfelsőbb bíróságnál.
A per 2014 óta tart, első fokon Tőkés László számára kedvezőtlen ítélet született, amelyet 2019 decemberében a bukaresti táblabíróság megváltoztatott az EMNT elnöke javára, így megítélte a felperes által kért egy lejes erkölcsi kártérítést. Ezt Filip Teodorescunak, a kommunista politikai rendőrség (Securitate) kémelhárítása helyettes vezetőjének, Ioan Talpesnek, a román Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt igazgatójának, az Antena 3 hírtelevíziónak és Mihai Gadea műsorvezetőnek, a hírtelevízió igazgatójának kell kifizetnie. Az ügy felfolyamodvány következtében a legfelsőbb bírósághoz került, amely visszautalta a táblabírósághoz azzal az indoklással, hogy ilyen ügyben nem indokolt a jelképes kártérítés.
Kincses Előd ügyvéd az MTI-nek elmondta, hogy az ügyet ezért ismét megtárgyalta a bukaresti táblabíróság, amely most már nemcsak szimbolikus kártérítés kifizetésére kötelezte az alpereseket. Az ítélet szerint Filip Teodorescunak tizenötezer lejt, Mihai Gadeának és az Antena 3 televíziónak tízezer lejt kell fizetnie a megrágalmazottnak. A perköltségek is őket terhelik. Ugyanakkor Ioan Talpest, a SIE volt főnökét ezúttal nem marasztalták el, aminek oka csak a részletes indoklásból derül ki. Ez a mostani ítélet sem jogerős, harminc napon belül felfolyamodványt lehet benyújtani ellene a legfelsőbb bíróságon. Tőkés László azzal indokolta a jogi fellépést a rágalmazók ellen, hogy meg kell védeni az 1989-es romániai forradalom becsületét, a Temesváron akkor megnyilvánult és ma is kívánatos román–magyar összefogást.
Azt állítani, hogy a diktatúra-ellenes népfölkelés kirobbantása magyar irredentáknak és hazaárulóknak tulajdonítható, az a forradalom eszméjét éppúgy sérti, mint Románia egész népének szabadságvágyát, ami 1989 decemberében oly egyértelműen megnyilvánult
– olvasható a közleményben.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
