Pesti Srácok

Koronavírus – Több ország is követheti Ausztria példáját

Koronavírus – Több ország is követheti Ausztria példáját

Nagy felháborodást keltett, amikor pár hete Ausztria kötelezővé tette a koronavírus elleni oltást minden osztráknak. Tüntetések voltak és diktatúrát kiáltottak Európa-szerte, azonban most több ország is fontolgat hasonló intézkedést a vírus további terjedésének megfékezése érdekében, köztük Németország, Franciaország, Olaszország, Görögország, Csehország és Szlovákia.

Mint ismert, és portálunk is beszámolt róla, Ausztriában 2022. február 1-jétől kötelezővé teszik a koronavírus elleni védőoltást. A sajtóban kiszivárgott kormányzati tervek szerint 7200 euróig büntethetik az oltást megtagadókat. Az osztrákokhoz hasonlóan a hamarosan felálló új német kormánykoalíció is hasonló terveket szövöget: a távozó és az érkező kormány tagjai kedden egyetértettek abban, hogy a világjárvány negyedik hulláma rendkívül súlyos, egyes térségekben drámai helyzetet teremtett az egészségügyi rendszerben, és ez határozott fellépést követel. A javaslatok közé tartozik, hogy az egészségügyben és a szociális ellátásban dolgozókra vonatkozó oltási kötelezettségről szóló döntés mellett előkészítsék az általános oltási kötelezettségről szóló mihamarabbi döntést is – jelezte Steffen Seibert kormányszóvivő kedden.

Franciaország még júliusban rendelte el az egészségügyi dolgozók kötelező oltását, ezzel egy időben vezették be az egészségügyi kártya – oltást igazoló dokumentum – használatát. Ennek hiányában nem vehető igénybe a tömegközlekedés, vagy éppen a vendéglátóhelyek szolgáltatásai. Ezen felül november elején Emmanuel Macron köztársasági elnök bejelentette, hogy a 65 évnél idősebbek számára kötelező lesz az emlékeztető oltás felvétele egészségügyi kártyájuk érvényességének megújítása érdekében. A francia államfő szerint mindent meg fognak tenni, hogy elérjék a teljes átoltottságot. Jelenleg a lakosság hetven százaléka van teljeskörűen beoltva.

A francia egészségügyi kártyához hasonló „útlevelet” vezettek be nyáron Olaszországban is, azzal a különbséggel, hogy ezt szeptemberben kötelezővé tették minden dolgozó számára – írja a Magyar Nemzet.A kártya megújításához itt is szükséges az emlékeztető oltás, amellyel kapcsolatban a legnagyobb áttörést a húsz-harminc éves korosztályban érték el. Roberto Burioni virológus szerint ennek az az oka, hogy a kártya nélkül nem látogathatók a szórakozóhelyek. Szerinte nagy részben a fiataloknak köszönhető, hogy a jelenlegi hullám nem érinti annyira súlyosan Olaszországot, ahol 74 százalékos az átoltottsági arány.

PestiSracok facebook image

A PestiSrácok.hu beszámolt arról is, hogy Görögországban a minap döntött a kormány arról, hogy havonta száz eurós büntetés megfizetésére kötelezik azon hatvan év felettieket, akik 2022. január 16-ig nem regisztrálnak a védőoltásra. A mediterrán országban tombol a járvány negyedik hulláma, és a statisztikák szerint tízből kilenc halott hatvan év feletti. Ezen felül az elhunytak nyolcvan százaléka egyáltalán nem rendelkezett oltással. Az emberek 61,6 százaléka van beoltva. Kiriákosz Micotákisz kormányfő így nyilatkozott a döntésről:

Peter Šebo mikrobiológus a múlt héten indított petíciójában kérvényezte a cseh kormányt az oltási kötelezettség bevezetésére.

– fogalmazott a tudós. Az országban 59,5 százalékos a teljes átoltottság, emellett az elmúlt hetekben rekordmennyiségű új fertőzöttet regisztráltak, ezért a kormány felvetette annak a lehetőségét, hogy az oltatlanokra vonatkozó korlátozások mellett a hatvan év felettiek, valamint az egészségügyi és szociális szférában dolgozók számára is kötelezővé teszik a védőoltást.

Szlovákiában a népesség mindössze 43 százaléka kapta meg mindkét oltását, ráadásul az eddigi legsúlyosabb hullám tombol az országban. Eduard Heger miniszterelnök szerint akár az ötven év felettieknél is kötelezővé tehetik a vakcina felvételét, azonban kiemelte: mindenről szakértők fognak dönteni.

– nyilatkozta a kormányfő.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Varga György

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.