Pesti Srácok

Morawiecki: az Európai Bizottság helytelenül értelmezi a hatásköri megosztást

Morawiecki: az Európai Bizottság helytelenül értelmezi a hatásköri megosztást

Az Európai Bizottság (EB) helytelenül értelmezi az uniós tagállamok és az Európai Unió (EU) szervei közötti hatásköri megosztást – jelentette ki szerdán Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, reagálva Brüsszel aznapi döntésére a Varsóval szembeni kötelezettségszegési eljárás elindításáról.

Az EB szerdán közölte: kötelezettségszegési eljárást indít Lengyelország ellen, mivel szerinte „komoly aggályok” merültek fel a lengyel alkotmánybíróság két döntése miatt.

– kommentálta a döntést Morawiecki, válaszolva a sajtóértekezletén feltett újságírói kérdésre. Mint hozzátette, az ilyen értelmezés természetesen problémát okoz, mégpedig magára az EB-re vonatkozóan is.

PestiSracok facebook image

– állapította meg Morawiecki, aláhúzva: meg kell különböztetni azt, amiről az EU dönthet, attól, ami a lengyel államra tartozik. Nehezményezte, hogy tovább mélyül Brüsszel bürokratikus centralizmusa, és ennek a folyamatnak Morawiecki szerint valamilyen módon gátat kell vetni. Annak kapcsán, hogy az EB szerdán kétségbe vonta a lengyel alkotmánybíróság függetlenségét, a kormányfő hangsúlyozta: igazán mélységesen nem ért egyet ezzel az állítással.

– húzta alá. Kiemelte azt is, hogy az érvelés folytonossága áll fenn a lengyel alkotmánybíróság által különféle kormányok idején, konkrétan 2005-ben, 2010-ben, 2011-ben, valamint idén hozott, a lengyel és az uniós jog viszonyáról szóló ítéleteinél.

A lengyel alkotmány és az ország szuverenitása elleni támadásnak nevezte az EB döntését a Szolidáris Lengyelország nevű kisebb kormánykoalíciós pártot képviselő Stanisław Kaleta igazságügyi miniszterhelyettes.

– írta Kaleta a Twitter közösségi honlapján.

A lengyel alkotmánybíróság június 16-án kimondott döntésében alkotmányellenesnek minősítette az EU Bírósága által ideiglenesen elrendelt intézkedéseket a lengyel bírák fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályozás miatt. Október 7-én a varsói testület azt a döntést hozta, hogy bizonyos esetekben nincs összhangban a lengyel alkotmánnyal az, ahogyan az uniós szervek az alapszerződések egyes rendelkezéseit értelmezik.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.