Pásztor István a 2004-es népszavazásról: aki egyszer hátat fordított a külhoniaknak, az újra megtenné
A történelmi igazságtétel pillanatát vártuk. Ugyanakkor az eredmény csalódást okozott. Nem is a végkifejlet volt az én értelmezésemben a mellbevágó, hanem a nap nap után megélt megaláztatás. Ma is felfoghatatlan, hogy erről a témáról egyáltalán lehetett politikai kampányt folytatni – nyilatkozta Pásztor István a Magyar Nemzetnek a tizenhét évvel ezelőtti népszavazásról.
Pásztor István elmondta: a 2010-es kormányváltást követően alapjaiban változott meg a vajdasági magyarok helyzete. Mint részletezte, ekkor bizonyosodtak meg arról is, hogy nem halt ki a politikából a hitelesség, hiszen a jelenleg is kormányzó párt 2004-ben is a külhoni magyarok érdekei mellett szállt harcba.
A 2010-es választások után megalakult kormánynak az első döntései között szerepelt ez a korrekciós igazságtétel
– húzta alá a Magyar Nemzet kérdésére.
Harminc évig azért küzdöttünk, hogy a vajdasági magyarok ne másodrendű nemzettagok legyenek. Ez megvalósult
– folytatta. A vajdasági magyarok ma szabadon utazhatnak, szabadon dönthetnek jövőjükről. Mint mondta, ennek fájdalmas következményei is vannak, de úgy gondolja, hogy az emberek tudják, mi a jó nekik, és nekik kell dönteni a saját életükről.
A mi dolgunk, hogy amikor döntés előtt állnak, az itthon maradás opciója minél meggyőzőbb legyen. Ebben a magyar kormány maximálisan támogat bennünket
– tette hozzá. Pásztor István úgy vélekedett, hogy a 2010-ben megválasztott politikai erő nemzetpolitikai szempontból mára meghatározott egy bizonyos szintet, amely alá reményei szerint a jövőben már nem fogunk süllyedni. A politikus nem tudja elképzelni, hogy a Fidesz veszíthet a 2022-es országgyűlési választáson. Pásztor István szerint, ha a baloldal ismét hatalomra kerülne, ugyanazt a nemzetpolitikát képviselné, mint amit tizenhét évvel ezelőtt.
A népszavazás eredménye óriási csalódást okozott. A Gyurcsány-kormány magára hagyta a Magyarország határain kívül élő magyar közösségeket, napok alatt szét rombolta az évtizedes reményt, vágyakozást és a nemzeti szolidaritást. Tudtuk, hogy igazából csak magunkra számíthatunk, minden egyéb szép beszéd csak puszta retorika. Nem volt kire támaszkodni
– nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kelemen Hunor. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke elárulta: még ma is képtelen indulatoktól mentesen felidézni azt a decemberi napot, amely után politikai jégkorszak jött létre a külhoniak és az anyaországiak között.
Mint mondta, annak hatására, hogy a határon túli magyar közösségek vezetői nem Gyurcsány elutasító álláspontját képviselték, az akkori miniszterelnök haragból többé nem hívta össze a Magyar Állandó Értekezlet üléseit. Felszámolta a párbeszédnek azt az intézményes formáját, amely nemcsak a határon túli magyar képviselet számára volt egy igen jelentős fórum, de az egyértelműen üzente az utódállamoknak: Magyarország szívén viseli a határain kívül élő magyar közösségek sorsát, támogatja őket morálisan, politikailag, és ha szükséges, anyagilag is.
A politikus elmondta: tudták, hogy Gyurcsány álláspontja nem jellemzi sem az egész magyar politikai osztályt, sem Magyarország lakosságának gondolkodását, ők mégis nagyon csalódottak, kiábrándultak és dühösek voltak. Az RMDSZ elnöke szerint semmi okunk azt hinni, hogy aki egyszer hátat fordított a kisebbségi sorsban élő magyar közösségeknek, az nem tenné meg ugyanezt, ha újra lehetősége nyílna rá. Ezért aggódva olvas minden nemzetpolitikával kapcsolatos nyilatkozatot.
Az elmúlt években a magyarországi ellenzék már buzdította az erdélyi magyarokat, hogy szavazzanak a román pártokra, már elmondták, hogy jó szlovákoknak és jó románoknak kell lenniük a felvidéki és erdélyi magyaroknak, már összekevertek bennünket az illegális bevándorlókkal, voltunk mi már az ő szemükben hibásak mindenért is. Ha szabad így fogalmaznom: semmi okunk visszatérni a múltba, semmi okunk az újabb politikai, nemzeti jégkorszakot választani
– zárta gondolatait Kelemen Hunor.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Molnár Edvárd
