Szijjártó: külföldi országok nagykövetségei is beszálltak az ellenzéki választási kampányba
Most is történik olyan, ami értékelhető úgy, hogy amögött a magyar belpolitikai folyamatokba való beavatkozási szándék fedezhető fel – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön. A tárcavezető az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt beszámolva példaként említette, hogy bizonyos országok nagykövetségei Facebook-oldalakat tartanak fenn annak érdekében, hogy arra folyamatosan a kormány politikáját kritizáló tartalmak kerüljenek fel. Szijjártó Péter az ülésen ugyanakkor azt is hangsúlyozta: az Információs Hivatal nem vásárolt, nem üzemeltetett és nem üzemeltet Pegasus kémszoftvert, és nem folytat tárgyalást a megvásárlásáról.
Mivel Magyarország a győztesek közé akar tartozni az új globális korszakban, a cél, hogy európai mércével mérve erős, közép-európai mércével mérve pedig "a legerősebb hírszerzéssel rendelkezzünk"
– jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön, Budapesten. A tárcavezető az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt beszámolva kiemelte: a világjárvány és gazdasági következményei, továbbá a nemzetközi politikai átalakulások miatt "a status quo gyakorlatilag minden területen alapvetően megbomlott".
Ennek következtében megindult a helyezkedés a világ országai között abban a tekintetben, hogy kik lesznek, kik lehetnek az új világgazdasági és világpolitikai korszak nyertesei
– magyarázta. Véleménye szerint, amikor megbomlik a status quo, megnő az országok érdekérvényesítő tevékenységének jelentősége.
Az ilyen változásokkal teli időszakban a nem nyílt eszközök használata nagyobb jelentőséget kap, mint normál helyzetben, így az ilyen időszakok növelik a hírszerzéssel foglalkozó intézmények jelentőségét is
– mutatott rá. Bunford Zsoltnak az Információs Hivatal (IH) főigazgatójává történt kinevezéséről szólva azt mondta: vele szemben az az elvárás, hogy kiemelt figyelmet fordítson az ország szuverenitásának védelmére és mozgásterének folyamatos bővítésére. Emellett fontos célnak nevezte, hogy a gazdasági érdekérvényesítésért, a gazdasági versenyképesség növeléséért, valamint a Magyarországra irányuló beruházások folyamatos növeléséért az IH-nak több erőforrást kell mozgósítania. Megjegyezte: ugyancsak fontos cél az állomány bővítésére, erősítésére és fejlesztésére vonatkozó tervek megvalósítása, valamint a technikai megújítás. A miniszter kitért arra: az elmúlt évben az IH műveletei alapján 60 százalékkal több információ keletkezett, mint az azt megelőző időszakban, annak ellenére, hogy a járványügyi korlátozások a hírszerző munkát is ugyanúgy nehezítették, mint más munkakör ellátását.
Az IH a külföldi partnerekkel való együttműködésben is előrelépett
– közölte. Elmondta: az Információs Hivatal több módon segítette az egészségügyi védekezéshez szükséges eszközök beszerzését is az elmúlt időszakban.
A miniszter Molnár Zsolt (MSZP) Kárpátaljára vonatkozó kérdésére közölte: az erőfeszítések dacára sem sikerült megoldani a helyzetet, és jellemző, hogy minden magasszintű egyeztetésen sok ígéret hangzik el ukrán oldalról, ezeket azonban kedvezőtlen intézkedések követik.
Vadai Ágnes (DK) felvetésére közölte: ha valaki olyan magatartást tanúsít, amely nem méltó egy nagykövethez vagy Magyarországhoz, azonnal intézkednek, ahogy akkor is, ha nem elégedettek a teljesítményével. Ugyancsak a képviselő a Pegasus-ügyre vonatkozó kérdésére Szijjártó Péter elmondta: az IH nem vásárolt, nem üzemeltetett és nem üzemeltet ilyen szoftvert, és nem folytat tárgyalást a megvásárlásáról. Vadai Ágnes arról is kérdezett, hogy sajtóhírek szerint a külügyi tárca megerősítette: vízumot adott Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök bizalmasának. A tárcavezető azt mondta: a vízumkiadásnak meghatározott bürokratikus mechanizmusa van, amelyet a konzulok végeznek, abba a politikai beleszólás nagyon bajos lenne.
Ungár Péter (LMP) a lengyel–fehérorosz határon kialakult helyzetről kérdezett. Szijjártó Péter közölte: elfogadhatatlan, ami a lengyel–fehérorosz határon történik, és frusztráló az a kétszínűség, amely ezzel kapcsolatban jellemző a nemzetközi politikában, hiszen amikor 2015-ben Magyarország volt hasonló helyzetben, éles kritikákat kapott.
Ungár Péter és Stummer János (Jobbik) arról kérdezett, hogy a tárcavezető szerint várható-e külföldi beavatkozás a jövő évi választásba. A miniszter kifejtette: Közép-Európában már "a szélrózsa minden irányából próbáltak ránk" befolyást gyakorolni.
Most is történik olyan, ami értékelhető úgy, hogy amögött a magyar belpolitikai folyamatokba való beavatkozási szándék fedezhető fel
– mondta. Példaként említette, hogy egy ország nagykövetsége pályázatot ír ki olyan sajtótermékek támogatására, amelyek egyértelműen egy bizonyos politikai irányultságot követnek, továbbá bizonyos országok nagykövetségei Facebook-oldalakat tartanak fenn annak érdekében, hogy arra folyamatosan a kormány politikáját kritizáló tartalmak kerüljenek fel. Az is furcsa – tette hozzá –, amikor azt látni egyes cikkek után, hogy melyik nagykövetség finanszírozta a megjelenését.
Halász János (Fidesz) kijelentette: zárt ülésen már több, a képviselők által felvetett kérdést tisztáztak, a kémszoftverről például már érdemben többször tárgyaltak.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Soós Lajos
