A "hidegháborús mentalitás" ellen is felszólalt a kínai elnök a Világgazdasági Fórumon
A koronavírus-járvány és az éghajlatváltozás elleni nagyobb nemzetközi összefogást sürgetett Hszi Csin-ping kínai elnök hétfőn a davosi Világgazdasági Fórumon (WEF) virtuálisan elmondott megnyitóbeszédében, amelyben a "hidegháborús mentalitás" okozta károkra is kitért.
Fel kell hagyni a hidegháborús mentalitással, és a békés együttélésre kell törekedni annak érdekében, hogy mindenki jól járjon. Mert a világunkat ma messze nem lehet békésnek nevezni – fogalmazott az elnök, aki egyúttal felszólalt a protekcionizmus és az egyoldalú döntések ellen is, a hegemóniára törekvők bevett gyakorlatának nevezve őket.
Nem megyünk sokra a zéró összegű játszmákkal, amelyekben egyvalaki mások kárára erősödik
– tette hozzá. Méltatta hazájának a járvány legyőzésére tett erőfeszítéseit, kiemelve, hogy Kína már több mint kétmilliárd dózis, saját gyártású vakcinát exportált, és további egymilliárdot tervez a jövőben, beleértve 600 millió adagnyi adományt Afrikába, illetve ezenfelül további 150 milliót Délkelet-Ázsiába. Az éghajlatváltozással kapcsolatban Hszi Csin-ping leszögezte, hogy Kína kész együttműködni más országokkal az ügyben, ám úgy vélte, a fejlett országok felelőssége a klímaváltozás elleni küzdelmet anyagiakkal és technológiával segíteni. Ígéretet tett emellett arra is, hogy a Kínai Kommunista Párt lazít a gazdaságra vonatkozó szabályokon, szélesebbre nyitva kapuit a külföldi befektetők előtt. Az elmúlt öt évben az állampárt több lépést tett ebbe az irányba, vállalatcsoportok azonban azt vetik Peking szemére, hogy a külföldi tulajdonban lévő bankokat és üzleti érdekeltségeket továbbra is korlátozások sújtják, amelyek elzárják az utat a legígéretesebb iparágak felé.
Jóllehet beszédében az elnök nem nevezett meg országokat, a csúcstalálkozót a Kína és az Egyesült Államok között mélyülő feszültség közepette tartják. Washington és Peking több kérdésben nem ért egyet, egyebek között a szellemi tulajdonra vonatkozó jogokban és az emberi jogok terén sem, továbbá eltérő álláspontot képviselnek a Tajvani-szoros és a Dél-kínai-tenger ügyében is. Míg Kína saját területének tekinti az 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvant, addig az Egyesült Államok, jóllehet nem ismeri el a szigetet hivatalosan, Tajvan legnagyobb fegyverszállítója, az amerikai kongresszus tavaly pedig delegációt is küldött Tajvanra. Peking többször felszólította Washingtont, hogy tartsa magát az "egy Kína" elvéhez és azonnal szüntessen be mindenféle hivatalos egyeztetést Tajvannal a kínai-amerikai kapcsolatok zökkenőmentes fejlődésének biztosítása érdekében. Joe Biden amerikai elnök kormánya emellett többször hangoztatta, hogy elkötelezett a szabad és nyitott indiai- és csendes-óceáni térség iránt, kiemelve a Dél-kínai-tengeren áthaladó hajók biztonságát, az amerikai külügyminisztérium pedig felszólította Pekinget, hagyjon fel az övezetben mutatott "agresszív viselkedésével". Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és katonai célra több mesterséges szigetet épített a térségben. Szeptemberben az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália új, védelmi és biztonsági szervezet létrehozását jelentette be az indiai- és a csendes-óceáni térség stabilitásának biztosítására. A három ország angol nevének rövidítéséből AUKUS-nak elnevezett kezdeményezést Peking határozottan elítélte, "hidegháborús mentalitással" vádolva a három országot.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Vu Hong
