Pesti Srácok

A romániai legfelsőbb bíróságon folytatódik a zilahi Wesselényi Kollégium visszaszolgáltatási pere

A romániai legfelsőbb bíróságon folytatódik a zilahi Wesselényi Kollégium visszaszolgáltatási pere

Az erdélyi Maszol.ro hírportál értesülései szerint megfellebbezte a Zilahi Polgármesteri Hivatal a Kolozsvári Táblabíróság restitúciós határozatát, ezért ismét a legfelsőbb bíróságon folytatódik a per a zilahi Wesselényi Kollégium tulajdonjogáért.

A fellebbezés tényét Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke közölte az egyik közösségi portálon. Azt is hozzátette, hogy a tulajdonjogi perrel párhuzamosan folytatódik az ellene és Kató Béla erdélyi református püspök ellen indított büntetőjogi eljárás. Az ügyészség ugyanis a két egyházi elöljárót okirat-hamisítással, csúszópénz adásával és hamisított okirattal történt visszaéléssel gyanúsította meg a Wesselényi Kollégium restitúciós ügye kapcsán. A püspök szerint bármi is történjék, az egyház is élni fog a fellebbezés jogával, ami szerinte annyit jelent, mint "segítségül hívni Istent".

A Kolozsvári Táblabíróság december másodikán hozott első fokú ítéletet, amelyben visszaszolgáltatta a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek a zilahi Wesselényi Kollégium épületeit. A bíróságok portálján közölt ítéletkivonat szerint a táblabíróság részben hagyta jóvá az egyház kérését. Bizonyos épületszárnyakért az egyháznak fizetnie kell, másokért viszont kárpótlást kap.

A Zilah központjában álló Református Wesselényi Kollégium épületét a kommunista román állam a református egyháztól vette el az 1948-as államosítás során. A patinás épületet 2003-ban igényelte vissza az egyház. A bukaresti restitúciós bizottság azonban bizonyos hiányosságokra hivatkozva elutasította a visszaszolgáltatást. Az elutasító határozatot az egyházkerület megtámadta a Kolozsvári Táblabíróságon, de első fokon elveszítette a pert. Fellebbezése nyomán a román legfelsőbb bíróság 2019 októberében visszaküldte az ügyet az első fokon eljáró bíróságra. Az újratárgyalás nyomán rendelte el a táblabíróság a visszaszolgáltatást. A Zilahi Református Wesselényi Kollégiumnak szimbolikus értéket ad, hogy 1892 és 1896 között ebben az intézményben tanult és érettségizett Ady Endre. A visszaigényelt patinás iskolaépület Ady tanulmányai után, 1904 és 1906 között épült.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Krónikaonline

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Elmebeteg volt Péter Gábor vagy szociopata bűnöző? Az Eisenberger család nyomában

A Hálózat 2018 december 10.
Amikor Péter Gábor egyik főcsatlósát, Bálint István idegorvost letartóztatták, a lakásán megtalálták "Eisenberger Benő" kórtörténetét. Az ÁVH megsemmisítette az iratot, ami azért furcsa, mert „Eisenberger Benő” Péter Gábort takarta, aki csak később vette fel mozgalmi, magyarosan csengő nevét. Péter Gábor bátyja, Sámuel a visszaemlékezések és iratok szerint bolond volt, az ÁVH vezére egy ismert pszichoanalitikussal raboltatta haza. Péter nővére, Katalin pedig végül Lipótra került, s annak férjét, a szerencsétlen asztalosmestert, aki az egész Péter családot támogatta korábban, kihallgatás közben verték agyon. Őrült volt-e Péter Gábor? Bemutatjuk az Eisenberger családot.