Pesti Srácok

Felvidéki magyarok jelentették fel az UEFA-t az LMBTQ-propaganda miatt

Felvidéki magyarok jelentették fel az UEFA-t az LMBTQ-propaganda miatt

Bár az UEFA hivatalosan soha nem politizál, azonban ha migrációról, esetleg LMBTQ-lobbiról van szó előszeretettel tesznek kivételt. A 2021-es labdarúgó Európa-bajnokság kedélyeit borzolta, hogy több helyen is tetten érhető volt a rendezvényen az LMBTQ-propaganda, azt már talán fölösleges is megemlítenünk, hogy a zászlóknak kiemelt szerepük volt a magyar mérkőzéseken, ezzel támadva a gyermekvédelmi törvény miatt hazánkat. Volt azonban, aki megelégelte a magyarellenes fellépéseket és feljelentette az UEFA-t.

A 2021-es labdarúgó Európa-bajnokság kedélyeit borzolta, hogy több helyen is tetten érhető volt a rendezvényen az LMBTQ-propaganda. A szivárványos zászló demonstratív megjelentetése a sporteseményeken két dologra vezethető vissza. Az egyik az Európai Unióban, de mondhatni az egész világon egyre erősödő LMBTQ propagálása, a másik pedig a magyar Országgyűlés által elfogadott gyermekvédelmi törvény. Utóbbit Németországban különböző körökben diszkriminatívnak kiáltották ki, ezért a müncheni városvezetés azzal a kéréssel fordult az UEFA-hoz, hogy az Allianz Arénát szivárványszínűre világítsák ki a német–magyar meccs idejére, mintegy tüntetve a magyar törvény ellen. A kérvényt a nemzetközi labdarúgó-szövetség arra hivatkozva utasította el, hogy politikailag és vallásilag semleges és ez egy politikai reakció, ami nem való futballmérkőzésre – írja a Felvidék.ma. Bár a szivárványos kivilágításnak nem adtak teret, különböző mértékben mégis megjelent ez a fajta propagálás. Manuel Neuer a csapatkapitányi karszalagot szivárványos zászlóra váltotta, a meccsen megjelenő reklámok is szivárványszínűek lettek, valamint a szervezők szivárványos zászlókat osztogattak a stadion körül, illetve nem tettek meg minden óvintézkedést, hiszen a magyar himnusz alatt egy LMBTQ-zászlóval az egyik néző berohant a pályára a magyar csapat elé. Más hasonló pályára való befutás esetében a szövetség a legsúlyosabb szankciókkal szokta büntetni a szervezőket. A müncheni incidens viszont következmények nélkül maradt. Csonka Ákos és Nagy Dávid a történtek miatt bepereli az UEFA-t és visszakérik a meccsjegy árát.

– nyilatkozta a Piros7.es-nek az érintett.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá Nagy Dávid jogász, az eljárás ügyvivője, beterjesztője.

Forrás: Felvidék.ma/Piros7; Fotó: Euronews

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.