Pesti Srácok

Hajnal Miklós visszalépését követeli a Fidelitas

Hajnal Miklós visszalépését követeli a Fidelitas
Budapest, 2017. október 23. Hajnal Miklós szóvivő a Momentum Mozgalom Magyarország felébred című ünnepi rendezvényén a belvárosi Szabadság téren az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 61. évfordulóján, 2017. október 23-án. MTI Fotó: Mónus Márton

A Fidelitas arra szólítja fel a momentumos Hajnal Miklóst, hogy lépjen vissza a képviselőjelöltségtől, mert hazudott a végzettségét illetően. Illés Boglárka, a Fidelitas elnöke keddi sajtótájékoztatóján azt mondta: Hajnal Miklós, a XII. kerület momentumos képviselőjelöltje többször közgazdászként hivatkozott saját magára, azonban később be kellett ismernie, hogy nincsen diplomája, hiszen tanulmányait félbeszakította.

Illés Boglárka azt mondta: ha a Momentum – amely magát az új politikai generációként hirdeti – ezt követően nem lépteti vissza és nem zárja ki Hajnal Miklóst, akkor ez újabb bizonyíték arra, hogy a baloldal nem újult meg, a Momentum pedig ugyanazt követi, mint baloldali társai. A Fidelitas elnöke arra szólította fel Hajnal Miklóst, hogy vállalja a tetteiért a következményeket, hiszen ha hazudott, akkor nem kérheti a választásokon az emberek bizalmát. Illés Boglárka felhívta a figyelmet arra: a napokban Bangóné Borbély Ildikó szocialista képviselőről is kiderült, hogy hazudott a diplomájával kapcsolatban, ezért őt az MSZP a napokban kizárta soraiból. Megjegyezte: a baloldali politikusoknál mindennapos, hogy hazudnak reggel, éjjel meg este, hiszen korábban Karácsony Gergely főpolgármester nyelvvizsga hiányában is betölthetett adjuktusi tisztséget, míg Gyurcsány Ferenc szakdolgozatát a mai napig nem találják.

A Fidelitas elnöke és a szervezet aktivistái a budapesti Széll Kálmán téren tartott sajtótájékoztató végén több, "KÖZ GÁZ – Hajnal Miklós is közgazdásznak hazudta magát" feliratú, Hajnal Miklóst, Bangóné Borbély Ildikót, Gyurcsány Ferencet és Karácsony Gergelyt ábrázoló táblát is elhelyeztek a villanyoszlopokon.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Mónus Márton

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.