Pesti Srácok

Moszkva nem tesz majd engedményeket a nyugati országokkal folytatott egyeztetések során

Moszkva nem tesz majd engedményeket a nyugati országokkal folytatott egyeztetések során

Moszkva nem hajlandó semmiféle engedményre az amerikai vezetőkkel január 10-én Genfben tartandó megbeszéléseken – szögezte le vasárnap Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.

– fogalmazott a politikus. Rjabkov, akinek a szavait az Interfax orosz hírügynökség idézte, azt mondta, az orosz kormány borúlátó a tárgyalások sikerességét illetően a Washingtonból és Brüsszelből érkező "kedvezőtlen jelek" miatt. Hozzátette: elképzelhető, hogy a tárgyalások "hirtelen megszakadnak".

PestiSracok facebook image

– mondta.

Az Ukrajna körül kialakult feszültség csillapítását célzó egyeztetéseket az orosz–ukrán határon hetek óta tartó feszültség árnyékában rendezik. Oroszország mintegy százezer katonát vont össze Ukrajna közelében, ami nyugtalansággal tölti el a nyugati országokat. Washington azt állította, hogy Moszkva invázióra készül. Oroszország tagadja ezt, és számos biztonsági garanciát követel a Nyugattól, egyebek között a NATO keleti bővítésének leállítását.

Pénteken Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az Észak-atlanti Tanács (NAC) rendkívüli, külügyminiszteri szintű ülését követően Brüsszelben viszont azt mondta, a NATO ajtaja nyitva áll a csatlakozni kívánó országok előtt. Joe Biden amerikai elnök január elején telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akinek ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok határozott választ ad, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát.

A svájci megbeszélést követően Oroszország és a NATO közötti találkozót tartanak várhatóan január 12-én Brüsszelben, majd az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bécsi tárgyalási fordulója következik január 13-án.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Patrick Semansky

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)