Pesti Srácok

XXI. Század Intézet: biztos kudarc a baloldal népszavazási kezdeményezése

XXI. Század Intézet: biztos kudarc a baloldal népszavazási kezdeményezése

A XXI. Század Intézet értékelése szerint biztos kudarc a baloldal népszavazási kezdeményezése. Deák Dániel vezető elemző az intézet honlapján pénteken közzétett videójában kifejtette, hatalmas kudarcot szenvedtek el a baloldali pártok és Márki-Zay Péter, hiszen egy hónap alatt sem tudtak kétszázezer aláírást összegyűjteni, csak péntekre sikerült 235 ezret kérdésenként.

Az ellenzék december közepe óta gyűjti az aláírásokat, ugyanis azt szerették volna, hogy a gyermekvédelmi népszavazáshoz hasonlóan a parlamenti választással egy időben lehessen megtartani saját referendumukat is – idézte fel. Ez azonban - hangsúlyozta - kudarcba fulladt, hiszen az előválasztáson állításuk szerint 700-800 ezer embert megmozgató baloldalnak egy hónap alatt csupán százhetvenezer aláírás jött össze. Deák Dániel szerint ez jól mutatja az ellenzéki szavazók kiábrándultságát, aminek legfőbb oka Márki-Zay Péter botrányos és katasztrofális kampánya. Közölte: biztos, hogy nem lesz semmi a népszavazási kezdeményezésből, hiszen a népszavazás kiírásának menetrendje alapján miután összegyűjtik a szükséges számú aláírást, a Nemzeti Választási Irodának hatvan napja van a szignók ellenőrzésére, a hitelesítést pedig meg lehet támadni, aminek a jogorvoslati határideje további tíz nap. Deák Dániel fontosnak nevezte, hogy nem elég a kétszázezer leadott aláírás, hiszen sok érvénytelen lehet, így legalább 250 ezret kellene gyűjtenie a baloldalnak. Az Országgyűlésnek ez után harminc napja van arra, hogy elrendelje a népszavazást, ezután pedig a köztársasági elnöknek 15 napja van a népszavazás időpontjának kitűzésére; ezen időpont pedig a kitűzéstől számított ötven nap előtt lehet.

A vezető elemző emlékeztetett arra is, hogy ráadásul a népszavazást még az Alkotmánybíróságon is meg lehet támadni, majd úgy értékelt: a baloldal egyszerűen kifutott az időből. A választás után pedig már nincsen értelme megtartani, ezt a baloldal ugyanis kampánytémának szánta csupán – fűzte hozzá. Deák Dániel emlékeztetett arra, hogy a Fidesz még ellenzékben a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj kérdésében is kezdeményezett népszavazást, amelyet végül 2008-ban lehetett megtartania hosszú jogi procedúrát követően. A Fidesz 2007 októberében a népszavazási kezdeményezéséhez 48 óra alatt közel háromszázezer aláírást gyűjtött össze – tette hozzá. A vezető elemző a legfrissebb közvélemény-kutatási eredményekre is kitért, amelyek a Fidesz erősödését és a baloldal gyengülését mutatják. Álláspontja szerint ennek az az oka, hogy miközben a jobboldal összeszedett kampányt folytat és világos üzeneteket fogalmaz meg, addig a baloldalon ilyet nem láthatunk.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott. Úgy folytatta: amit eddig meghirdettek, ráadásul nem is valódi céljaikat tükrözi, ezt jól mutatja, hogy Márki-Zay Péter többször lerántotta a leplet a valódi törekvéséről: Gyurcsány Ferenc programját hajtaná végre, hiszen megszüntetné a rezsicsökkentést, privatizálná az egészségügyet és adókat is emelnének. Deák Dániel értékelése szerint nem meglepő, hogy még a baloldali szavazók is attól tartanak, hogy ha a baloldal kerülne hatalomra, akkor rosszul járnának anyagilag. Kiemelte: ennek ellenére a nemzeti oldal nem dőlhet hátra, hiszen nem a szimpátia a fontos, hanem a leadott szavazatok. Szólt arról is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök február 12-én tartja a kampánynyitónak számító évértékelő beszédét, majd a március 15-i Békemenet két héttel a parlamenti választás előtt szintén mozgósító hatással bírhat.

– értékelt Deák Dániel.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.