Pesti Srácok

Hörcsik Richárd: az EU nem próbálja megelőzni a kontinenst érő válságokat

Hörcsik Richárd: az EU nem próbálja megelőzni a kontinenst érő válságokat

Hörcsik Richárd, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke szombaton a lengyelországi Krasiczynban rendezett, Kárpátok Európája elnevezésű nemzetközi konferencián vett részt, ahol kijelentette, hogy az Európai Unió nem próbálja megelőzni a kontinenst érő válságokat; általában csak utólag, reaktív módon kezeli őket.

A közép- és kelet-európai együttműködésről szóló, a lengyel szejm által immár 32. alkalommal megszervezett kétnapos, a koronavírus-járvány miatt vegyes formában tartott konferenciának a parlamenti diplomácia szerepéről szóló pódiumbeszélgetésén az online bejelentkező Hörcsik Richárd leszögezte: az utóbbi évtizedek válságok sorát hozták Európában. Felidézte a 2008-ban kirobbant gazdasági, valamint a 2015-ben, majd tavaly ismét kitört migrációs válságokat. Aláhúzta: Magyarország a migrációs válságra átlátható módon reagált. Úgy ítélte meg: az Európai Unió (EU) általában képtelen volt ezen válságok esetében megfelelő megelőző lépéseket tenni, csupán reaktív módon cselekedett. Az EU utolsó proaktív lépésének a bizottsági elnök a közösség 2004-es bővítését nevezte. Utalva az Ukrajnát érő fenyegetésekre, Hörcsik Richárd hangoztatta: a biztonság terén egyre nagyobbak a kihívások, és az egész kárpáti régiót érintik.

– állapította meg a magyar képviselő. A szerb–magyar határon, majd tavaly a fehérorosz–lengyel határon létrejött migrációs válságot szervezettnek minősítette.

PestiSracok facebook image

– húzta alá. Hangsúlyozta: a migrációs hullámok ellen jobban meg kell védeni Európát. Ebben az összefüggésben is fontosnak találta a regionális együttműködést, amely szerinte közös megoldásokra ad lehetőséget.

– hangsúlyozta Hörcsik Richárd.

A pódiumbeszélgetésen szerepelt Ryszard Terlecki lengyel alsóházi elnök is. A Kárpátok Európája más szombati pódiumbeszélgetésein részt vesz mások mellett Janusz Wojciechowski uniós agrárügyi biztos és Andrzej Adamczyk lengyel infrastrukturális miniszter. Magyarországot Tóth Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedésért felelős helyettes államtitkára és Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára képviseli. A konferencia keretében, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum társszervezésében szombaton a Krasiczynhoz közel fekvő Przemysl város múzeumában megnyitották a Magyarország és a "visztulai csoda" – magyar segítség a lengyel–bolsevik háborúban című kiállítást. Az ünnepi megnyitón részt vett Marek Kuchcinski, a konferencia kezdeményezője, a szejm külügyi bizottságának elnöke, volt házelnök. Kovács Vilmos ezredes, a hadtörténeti múzeum parancsnoka úgy foglalta össze az 1920-as lengyel–bolsevik háború idején nyújtott segítség jelentőségét, hogy a magyar kormány akkor is "tudott és akart segítséget nyújtani" Lengyelországnak, amikor Magyarország jelentős részét a nagyhatalmak elcsatolták, amikor lakosságának jelentős része a határon kívülre került.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Vajda János

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.